Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában

188 egészben visszautasítja. Előadó e kifogással szemben reámutatott arra, hogy a legtöbb államnak — így Angliának — alkotmánya szerint sem módosíthatja a felsőház a költségvetést; hanem csak egészében fogadhatja el, vagy utasíthatja vissza azt. Tehát a T. a parlamentáris jogi felfogás szempontjából ebben a vonatkozásban nem kifogásolható. Az előbb említett rendelkezésnél jelentősebb a T. 31. §-a. E szakasz szerint: ha az egyik ház a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi azt vissza, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésben kell megkísérelni a két ház ama bizottságainak, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. E bizottságok a kiegyenlítésre nézve a házak elé közös javaslatot terjesztenek, amelyet a házak azután letárgyalnak. Ha két ízben megkísérelt kiegyenlítés sem vezet eredményre: a képviselőház a javaslatot az általa megállapított szöveggel — a felsőház hozzájárulása nélkül — az államfő elé terjeszti. Viszont a T. 47. §-a alapján az államfő vagy elfogadja az ilyen módon eléje terjesztett törvényjavaslatot, vagy feloszlatja az országgyűlést. (1920:XVI1. t.-c. 1. §.) Amennyiben azután az új országgyűlés a törvényjavaslatnak korábbi szövegét változatlanul fenntartja: az államfő azt tizenöt nap alatt törvényként kihirdetni tartozik. A felsőháznak ez állítólagos dispar jogi helyzetével összefüggésben előadó azt fejtette ki, hogy a T. megalkotása előtt a második kamarának — a főrendiháznak — ugyan korlátlan visszavetési joga volt; ámde éppen a rendi országgyűlésnek idejében aggályosnak mutatkozott a két ház között történő folytonos üzenetváltások sorozata, mert az a törvényhozói munka megrekedését eredményezhette. Másfelől pedig a parlamentárizmus alapelvéhez tartozik, hogy a törvényalkotás tekintetében a kezdeményező lépés, illetőleg a döntő súly az alsóházat illeti. Ennélfogva az angol 1911. évbeli Parliament Act is akként rendelkezik, hogy a törvényjavaslat törvénnyé válik, mihelyt a felsőház harmadízben történt visszautasítás dacára azt az alsóház újból elfogadta. Előadó korrektivumként a kiegyenlítő eljárásra azt a törvénymódosítást tartja helyénvalónak, hogy a két ház bizottságai ne együtt, hanem külön tárgyaljanak és úgy a képviselőház, mint a felsőház külön eszközölhessen a törvényjavaslaton módosításokat. Két ízben megkísérelt kiegyenlítés sikertelensége esetén pedig a törvényjavaslatot csak akkor lehessen az államfő elé terjeszteni, ha a harmadszori tárgyaláskor azt az alsóház minősített kétharmad többsége elfogadhatónak tartja. z. m. 693 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest L, kerület, Szent János-tér l/a. — Telefon: *50-0-80. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.