Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában

183 lünk az adópolitikai reformok? Gesztelyi Nagy László egy. m. tanár: Közteherviselési politikánk reformja; Medzihradszky Jenő kir. törvényszéki tanácselnök: Szemelvények a közadóvégrehajtás köréből; Csorba Gáspár min. tanácsos: Továbbképzés. A tartalmas számot még vegyes közlemények és irodalmi szemle teszik változatossá. A jubileumát ülő, nivós lapot Takács György p. ü. s. titkár, az ismert kitűnő pénzügyi jogi szakíró szerkeszti nagy gonddal és hozzáértéssel. Hegedűs Géza: Anyagi büntetőjog az Árpádházi kirá/ lyok korában. Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából, 4. sz. Budapest, 1935. 8° 70 1. Eckhart tanítványainak eddigi munkái, különösen Meznencs, Torday és Bónis perjogtörténeti dolgozatai a maguk nemében hézagpótló munkáknak bizonyultak, és nemcsak a szerzők, de az Eckhart Szeminárium tudományos hírnevét is közbecsülés tárgyává tették. Sajnos, Hegedűs munkája kevéssé illik a kiadványsorozat többi, kiváló dolgozata közé. Dolgozata kevés újat ad Hajnik hatvan éves vázlatához1) képest. Főleg törvények alapján dolgozik, s a joggyakorlat feldolgozását meg sem kísérli. Újszerű a dolgozat logikai felépítése, néhány bűncselekménynek a középkori eszmekör fiygelembevételével való elemzése, és valódi jellegének megállapítása, és az egyes bűncselekményekből az általános büntetőjogi elvekre való következtetés. Szellemesen dolgozza fel a Hajnik fent idézett munkájából már ismert büntetési fajokat (47—50. 1.), a családi és testületi együttes büntetőjogi felelősséget (56—59. 1.), és az enyhítő és súlyosító körülmények tanának árpádkori elemeit (61. L). A dolgozatnak ez érdekes eredményeit súlyosan zavarják azonban a benne sűrűn előforduló történelmi képtelenségek. Azt írja pl. a középkori társadalmat, mint gulahierarchiát fogva fel: ,,A gula tagjainak felfelé csak kötelességeik, lefelé csak jogosítványaik vannak." (7. 1.) Itt elfelejti, hogy a középkori hűbérúr köteles volt pl. vazallusát a birtokban megvédeni, a vazallusnak pl. joga volt a hűbérúrtól igazságszolgáltatást követelni stb.2) Tévedés szerző részéről az az állítás is, hogy az árpádkori törvények judex és arbiter kifejezése mindenkor csupán a comesre vonatkozik (15. 1.), hisz tudjuk, e korban működött a nádor, az országbíró, a királybírák stb.3) Az első Árpádok alatti jog nem ismerésére vall az az állítása is, hogy „paráznaság általában je3) Hajnik: Birósági szervezet, 3—10. 1. 2) Hajnik: Egyetemes európai jogtörténet, 373 1., Olivier Martin: Histcire du droit francais, 1934. 103., 106. 1. Cl. v. Schwerin: Grundzüge, 81 l. J) Hajnik: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt. Pest, 1872. 358—374 1.