Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Négyeskönyv perjogi anyaga

143 szellemében ismert jogfogalom gondolatkörében a törvénykezési életet a központi hatalom életeként feltüntetni, s abból a magyar élet erejét kizárni, benne csak a hatalom inkarnálását látni. így száll le az ember olvasás közben a honfoglaló magyarság életéhez. Ez az élet a királyság megalakulásával és a kereszténység terjesztésével nem változhatott meg máról-holnapra. Neki a királyi hatalom egyelőre idegen: birói hatalmával szemben előbb passzivitást, majd törvénykezési autonómiára való igényt mutat. Mindkettő a tömegek részére kapcsoló erő, a hatalommal szemben a honfoglaló magyar nép lelkének, magyar életének a védelme. Hatalom és jog csak önmagából, a saját természetének megfelelő életből fakadhat. Az ugrást nem ismerő természetes élet kikapcsolja a maga védelmét, a jogot, a neki idegen hatalomból. Mikor pedig így élete és joga kapcsoltan az övé, s az autonómiában mindkettő szervezethez jut, olyan erőt képvisel, hogy közel áll a kérdés: nem az Anjouk alatt kellett-e a központi hatalom birtokosát személyteleníteni és a Szent Koronában szimbolizálni? Hiszen az autonóm hatalom birtokosa a személytelen megye. Az Anjouk és Mátyás alatt mindenesetre találkozik a királyi hatalommal, s nagyhatalommá emeli azt. Itt azonban egyszerre Werbőczy re döbbenünk. A két hatalom megint szemben áll egymással. A Qudripartitum összeállítása idején sugárzott-e még az ő lelke, vagy csak halálhörgése visszhangzott? De a nemzeti gondolat az ő lelkével feltört azokba a régiókba, ahol a különböző világképek erejéből táplált elvek vívták a maguk harcát a hatalomért. Helyt állt-e, vagy helyet kapott-e itt a nemzeti gondolat? Csak a kérdést tesszük fel, mert a tény az, hogy a magyar a Tripartitumban írt joggal él, vagy ahogy Kitonich mondja: politikai okokból a Tripartihim terjedt el. A nemesség a megyébe húzódik. Kúriális törvénykezés és autonóm torvényk* zés áll egymással szemben? van-e és milyen hatással a kettő egymásra ? Mutatja-e mindkettő a nemzeti erő jelenlétét? vagy menynyiben enged mindenik a mind jobban érvényesülni akaró perjogi elveknek? Hatás és kölcsönhatás van-e? Hol S mennyiben inkarnálódik a magyar lélek? Milyen szerepet játszik itt az üélőmesteri joghatóság kialakulása? Vájjon a tények időrendisége alapján nem jutunk-e meséhez, mint az elvek kapcsolatá^ al esetleg fantáziához/ De talán legtöbb gondot okozó kérdés: a magyar magánjog fejlődésében jelentkezik-e a római jogfogalom szelleme? Minő jogviszonyokban mutatkoznak a sajátlagosan polgári pertárgyak'? És minő momentumokban jelentkezik ezeknek a hatása a törvénykezési eljárásra? Mert a perjog a jognak, és nemcsak a magánjognak, hanem általában a jognak a védelmezője. S mint ilyen valóban a magyar nép életének, tevékenységének és értékeinek védelmeként alakult jog védelmezője-e? s így valóban a magyar nép életét védve inkarnál? Csak egy gondolat a magánjog felé, önkénytelenül áll szembe