Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése

1 iO tékáHaadósági elméiéi kehreértésével magát az „értékállandóság" fogalmát túlságosan elvontan, szinte a légüres térben, szemléli. Amiből pedig az a — szerény nézetem szerint és más vélemények szerint is egészen téves58) — következtetés szűrődik le és jut kifejezésre a kir. Kúria néhány legutóbbi határozatában, hogy amidőn a felek a belföldi pénznem helyett valamely külföldi valutában szerződtek, ezzel a felek a követelés értékállandóságára törekedtek, tehát a hitelezőt a gazdasági élet-mindennemű (?) változásai ellen megvédeni kívánták. Más alkalmakkor már részletesen kifejtettem azt is, hogy a germán-jogfejlődéssel itt homlokegyenest ellenkező utakon halad a legújabb latin jogfejlődés és a tisztább, logikusabb és jogászibb felfogást én az utóbbiban látom. E helyen csak egészen röviden akarok rámutatni arra, hogy pl. az uralkodó olasz jogi-felfogás szerint egyáltalán nincs valamely elvont értelemben vett értékállandóság, tehát még az aranyklauzula sem jelenthet mást. mint az arany sorsához kötött relatív értékállandóságot. A dollár-klauzulával pedig a felek kivonják ugyan magukat a belföldi pénz esetleges értékváltozásaiban rejlő veszélyek alól, de viszont a dollárénak vetik alá magukat.39) Ezzel szemben a kir. Kúriának csak két igen jellegzetes korábbi határozatára kívánok itt különösebben rámutatni. Az (ig) ik többek között kimondotta, hogy: ,,a megállapodás létrejötte idején az értékállandóság és az angol fontban való teljesítés kikötése közt nem volt fogalmi különbség".40) A másik, még tovább menve, kimondotta azt, hogy: ,,a dollár szerint valorizálva" kifejezés arra szolgál, hogy a felek ,,az ellenszolgáltatás értékének állandóságát biztosítsák" s ennélfogva ,,a felperesi pénztartozás mérvét semmiképen nem érintheti az, hogy a dollár árfolyama időközben visszaesett."41) Csali ezek után érthető meg teljesen, hogy milyen nagy jelentősége van a kir. Kúria már fentebb idézett 2132/l9;>5. számú legújabb határozatának, amely épen egy dollár-értékű biztosítási ügyben az előbb említett korábbi határozatokkal egészen ellentétes álláspontra helyezkedett és — bár a felperes itt is arra hivatkozott, hogy ő „kizárólag azért szerződött dollárban, hogy magának a gazdasági élet változásai között is állandó éi léket biztosítson" — a bíróság nem Ítélte meg sem a „változatlan pengőösszeget", sem a „szerződéskori dollár-értéket", hahatásáról már részletesen írtam a Keresk. Jog legutolsó számában. (XXXIII. évf. 3. sz.) - V. ö. Jelz. Valutakövetelések 88. old. Hasonló értelemben: dr. König Endre. Keresk. Jog 1934. szept. 1. (XXXI. évf. 8.) szám. 391 Prof. Tullio Ascarelli: „Pagamento dei debiti con clauáole oro" 1(.)1 old. 10. bek. Corte d'Appello di Trieste N. 212/935. Cron. 21. old. 40) C. VII. 1014/1933. «) C. IV. 3753/1934.