Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése

102 Mindenesetre a külföldi példák is arra látszanak mutatni, hogy az ideijén valutára szóló biztositások ügye s az életbiztosítási-díjtartalékok jelenlegi helyzete megérett arra, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Emellett a külföldi tapasztalatok a megoldások mikéntjére nézve is elég sok értékes anyagot szolgáltatnak. III. A tárgyalások anyagába itt bekapcsolódik az „arany-dollár" kérdés is, bár alább részletesen rá fogok mutatni arra, hogy a kir. Kúria által eldöntött egyik esetben,14) amelyet a szaksajtó és a napisajtó mint ,,arany-dollár" klauzulájú biztosítási ügyet tárgyaltak, voltaképen nem arany-dollár-klauzuláról, sőt nem is dollár-klauzuláról van szó, hanem lényegileg csak arany-klauzuláról. Az ..arany-dollár"-probléma, mint ilyen, ma világszerte a forrongás stádiumában van és még korántsem alakult ki teljesen. A jogi viták főleg akörül folynak itt, hogy a ,,Gold Repeal Resolution" néven ismert 1933. máj. 27-i amerikai törvény — amely a dollár leértékelésével kapcsolatban bármely arany-klauzula-szerü korábbi kikötést érvénytelennek és közrendbe ütközőnek nyilvánított — pénzügyi vagy magánjogi természetű jogsza bály-e és ennélfogva a nemzetközi magánjog alapján milyen esetekben hogyan érvényesül? Nálunk pl. a kir. Kúria gyakorlata az aranydollár-álláspontra kedvezően fejlődik s már több ízben, így legutóbb G. VII. 585/35. sz. határozatában (v. ö. Jogi Hirlap 1935. okt. 20-i szám 333. old.), kimondotta azt is, hogy a külföldi (amerikai) jog hazánk területén általában véve nem nyerhet alkalmazást. A hitelezők javára alakul a kérdés pl. Olaszországban is, a bírói gvakorlatnak átengedett jogfejlődésben (trieszti Corte d* Appello N. 102/935.). Ezzel szemben pl. a lengyel jogfejlődés az ellenkező irányban (az adósok javára) döntötte el — kodifikációs úton — az arany-dollár-kérdést is. A már fentebb is hivatkozott 1934. július 2ö-i Elnöki Rendelet 4. §-a ugyanis kimondta, hogy az aranykikötés érvénytelen az olyan külföldi országok pénzével kapcsolatban, amelyek törvényhozása ezt érvénytelennek nyilvánítja. NB. Érvénytelennek mondotta ki az arany-kikötést az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásán kívül pl. a mexico-i 1934. áprilisi törvény is, az arany-peso leértékelésével kapcsolatban. Többé-kevésbbé ugyanúgy a braliziai törvényhozás is. Ez azonban inkább csak elvileg és elméletileg érdekes, mert hiszen ezek az országok túlságosan távol esnek tőlünk és sem jogi, sem gazdasági kapcsolataink nincsenek egymással. A már fentebb ismertetett új osztrák jogfejlődés még nem döntött ugyan véglegesen az arany-dollár kérdésében (sőt a legutóbbi kodifikáció nem a legszerencsésebb módon hagyta nyitva 14) C. VII. 140/35. sz. határozat.