Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Angyal Pál: A rablás és zsarolás. A magyar büntetőjog kézikönyvének 11. kötete

82 ELŐADÁSOK. Kováts Andor egyet, tanár emlékbeszéde Perjéssy Mihály táblai tanácselnökről. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság legutóbbi ülésén Kováts Andor ottani egyet, tanár a debreceni kir. Ítélőtábla nemrég elhunyt érdemes és országszerte ismerj tanácselnökéről, Perjéssy Mihályról tartott emlékbeszédet. Perjéssy Mihály úgy hivatali működésében, mint irodalmi téren is a büntetőjognak igen jeles és képzett müvelője volt. Rengeteg folyóiratbeli szakcikken kívül két könyvalakban megjelent munkát is .közzétett, melyek közül az egyik a Bp. magyarázatos kiadása, a másik az 1921:111. t.-c. kommentárja. Perjéssy Mihály mint bíró gyors karriert futott be. 1862-ben született, iskoláit Sárospatakon végezte. 1886-ban lesz joggyaikornok Temesvárott, de két év múlva már albiró Vingán. Nemsokára pedig a nagyváradi ügyészség vezetője, sőt 1900-ban, tehát alig 38 éves korában a csíkszeredai törvényszók elnöke. Innen táblabírónak ment el Pozsonyba, majd Szegedre, közben berendelt táblabíróként a Kúrián is működött. 1913-ban kúriai bírói ranggal a zilahi törvényszék elnökévé nevezték ki, honnan az összeomlás után menekülni kényszerülvén, előbb a miskolci törvényszéken nyert beosztást, majd a debreceni tábla egyik tanácselnöki tisztségéibe emeltetett. 70. évét meghaladván 1933-ban nyugalomba vonult, 1934. nyarán pedig tragikus hirtelenséggel hunyt el. Igazságszolgáltatás Pécsett a török járom alól való felszabadulás után. Dr. Imrefy Imre kir. Ítélőtáblai tanácselnök: Igazságszolgáltatás Pécsett a török járom alól való felszabadulás után címmel tartott előadást 1934. szept. 17-én az Országos Birói és Ügyészi Egyesült országos kongresszusán Pécsett. Előadásában ismertette a pécsi városi levéltárban végzett Okleveles kutatásának eredményeit. Ezek a kutatások annál is érdekesebbek, inert teljesen újszerűek s a jogtörténetnek eddig teljesen elhanyagolt területére vetnek világosságot. Ugyanis az újkori jogtörténeti irodalom eddig teljesen figyelmen kívül hagyta a földesúri joghatóság alatt álló városok bíráskodását. Sem Vinkler, sem Torday és Meznerics nem foglalkoznak, sőt nem is említik a püspöki stb. városok bíráskodási jogát és peres eljárását, tehát az előadás hézagpótló és óriási jelentőségű munkát indított meg. Előadó az autonóm bíráskodási jog fejlődéséneik vázlatos ismertetése (Ld. Hajnik Perjog) és Pécs város történetének rövid összefoglalása után megemlékezett a itörök idők utáni pécsi városi bíróság szervezetéről, hatásköréről, a várostól a püspöki úri székhez való fellebbezési jogról, és az itéletvégrehajtás módjairól, említést tett a városnak a szabad királyi városi jellegért való harcairól, és ismertetett néhányat a város igazságszolgáltatási kérdésekben hozott statútumaibólMajd néhány érdekes jogesetet sorolt fel és néhány mondattal jellemezte a városi bíráskodás alapprincipiumait és joggyakorlatát.