Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Angyal Pál: A rablás és zsarolás. A magyar büntetőjog kézikönyvének 11. kötete

80 rének mind nagyobb mértékű kiterjesztését, az amerikai költségvetési és a dologi szükségletek beszerzésére irányuló reformokat, az idők folyamán ötletszerűen létesített szétágazó közigazgatási szervek számának csökkentését és rendszeres egybekapcsolását, a városi igazgatás nagyjelentőségű kérdéseit általában és külön a metropolisok problémáját. Nagyon tanulságos és mélyreható részei Magyary Zoltán könyvének az lamierikai közszolgálat problémáinak ismertetése és a közigazgatási kutatóintézetekről, valamint általában arról szóló fejtegetések, milyen nagy miértekben veszik ki részüket Amerikában nem hivatalos intézmények a közigazgatás fejlesztésének feladataiból. Külön érdekes fejezetet szentel a szerző az Amerikai Egyesült Államok igazságszolgáltatási szervezetének és az amerikai közigazgatási jognak abban a különleges értelemben, ahogyan azt az Amerikai Egyesült Államokban felfogják. De a felsoroltakon felül is megtalálhat az olvasó Magyary Zoltán könyvében minden olyan elindítást, amely az amerikai államszervezet lés közigazgatás tanulmányozásához szükséges. Nagyértékű rész a munkában az összefoglaló szakirodalmi áttekintéshez fűződő részletes bibliográfiai összeállítás. A kiváló szerző gondolatmenetéből és imunkájánaik felépítéséből természetes módon (következő szerencsés megoldás az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és időközi módosításai magyar nyelvűi szövegének a függelékben közzététele. Az alkotmány fordításának munkáját, továbbá a betűrendes név- és tágymutaitót a szerző kedves tanítványa, dr. Gőbel József készítette él. A munka angol nyelven is tartalmazza a tártaiommutatót és a szerző előszavát. Németiig Imre. Dr. Friedrich Kübl: Advokaten in Politik, Wissenschaft und Literatur. Wien, 1934. Kultúrtörténeti tanulmánynak nevezi a szerző ezt az általános érdekű munkáját ,amelyben számbaveszi az Európában és Amerikában élt azokat az ügyvédeket, akik a politikában, ia tudományban és az irodalomban jelentős szerepet játszottak. A szerző szerint ugyanis az ügyvédséggel foglalkozó monográfiák csak azokról az ügyvédékről emlékeznek meg, akik az ügyvédi rend emelése érdekében fáradoztak, de az ügyvédségnek azt a kultúrmunkáját, amely túlnő hivatásos tevékenységén, nem méltatják, holott az ügyvédkedés kitűnő előkészítő iskola a politikai, a tudományos és az irodalmi törekvések számára. A szerző nem minden büszkeség nélkül állapítja meg, hogy az ulóbbi másfél évszázad jóformán minden nagy szellemi mozgalmának forrásánál ott találjuk az ügyvédeket. Az államéletben betöltött előkelő szerepüket pedig azzal a ténnyel illusztrálja.