Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

73 A visszautasításnak az oka csupán ritkán az, hogy a jelölt nincsen jól elkészülve. Ilyenkor a visszautasítás rendszerint jót tesz a jelöltnek, mert érdekes tapasztalat az, hogy a pótvizsgák közül igen sok feltűnően jól sikerül. A visszautasítások gyakoribb oka az alapvető ismeretek hiányában keresendő. Ugy a birói, mint az ügyvédi pálya nehéz pálya, miértis az volna kívánatos, hogy a tehetségtelen egyének ne kerüljenek oda, hanem más, (könnyebb pályán igyekezzenek érvényesülni. Az érdek tehát az volna, hogy szerényebb képességű egyének a magasabb képzettséget igénylő pályáktól eltereltessenek. A vizsga visszautasításokkal ikapcsolatban foglalkozni kell azzal & jelenséggel, hogy a jelöltek még mindig nem tudtak leszokni arról, hogy a nyári szünet előtt jelentkezzenek tömegesen. Rá kellene pedig jönniök maguknak la jelölteknek is, hogy a tömeges vizsgázás nekik sem érdekük. Érdekes adat idevonatkozóan az, hogy az 1934. június 20-tól a nyári szünetig vizsgázott 173 jelölt közül, iteljes visszautasításban részesült vagy pótvizsgára utasíthatott 59. Ezzel szemben az 1934. január 1-től márc. 20-ig levizsgázott 173 jelölt közül csak 44 utasíttatott vissza, illetőleg utasíttatott pótvizsgára. Végül meleg szeretettel emlékezett meg az elnök azokról, akik a múlt ciklusban még tagjai voltak a bizottságnak, most azonban megszűntek azok lenni. Különösen Osvald Istvánnak, a Kúria elnökének és Pap Józsefnek, a budapesti ügyvédi 'kannára elnökének érdemeit emelte ki. Osvald István 1907. óta volt tagja,' majd elnökhelyettese a bizottságnak, Pap József pedig 42 éven át működött a bizottságban, előbb mint cenzor, utóbb mint elnökhelyettes. Ezután dr. Szentkulhy István Ítélőtáblai bíró, ia bizottság volt titkára terjesztette elő az elmúlt évről szóló jelentést, kiemelve a statisztikai adatokat. Végül dr. Töreky Géza, ia Kúria másodelnöke és dr. Kövess Béla, a budapesti ügyvédi ikamara elnökhelyettese szólaltaik fel. Jogegységi kérdések. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi március hó 9. napján (szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: A felülvizsgálati bíróság abban a perben, amelyben a Pp. 543. §-ának második bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását egészben vagy részben feloldó határozatot hozott, kötve van-e a feloldó határozatban elfoglalt álláspontjához? (Vonatkozással a m. (kir. Kúriának egyfelől a P. VII. 2763/1924/20. számú, másfelől ia P. V. 2473/1926/58. számú határozatára.) Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró. * A kir. Kúria VI. polgári tanácsa közölte a kir. Kúria elnökével, hogy abban a kérdésben, hogy a közigazgatási (katonai vagy rendőri)