Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

71 ban, amely iá tömegmozgalominak ezeket az eredetileg közöimbös szemlélőit dsakhamar szinte ellenállhatatlanul csatlakozásra csábítja.36) Találóan miondjia Vidor Hugó, hogy a tömeg olyan, mint a hógörgeteg: az emberi sokaságon iát való hömpölygése közben mind nagyobbra mő.37) A tömeg jellemvonásainak imént történt feltárása egyszeriben leleplezi előttünk azokat az 'okokat is, amelyek általában mindenütt a tömegbűncselékmények eltérő és (különleges jogi kezelésiéhez vezettek, onert most már világosan látjuk., hogy ezeknek la bűncselekményeknek jogi jelentőslége violtakópen iá szólbianfotrgó jellemvonásokból ifolyó abban & körülményben rejlik, hogy sohasem tudható, hogy egyfelől la tömeg mily további — természetükben, súlyukban 'és jelentőségükben kiszámíthatatlan — oselékményekre fogja ragadtatni imagát, másfelől, hogy a tömegmozgalom, a meg nem határozható számú embereik csatlakozásának lehetősége folytán, .mily kiterjedéshez fog jutni. Nem a tömeg által valóban véghezvitt cselekmény 'áll tehát a törvényhozó érdeklődésének homlokterében, hanem ez a most említett kettős jogi kihatás1, mierlt ez az, ami a (különböző tömegbűncselekményeknek egységes jelleget ad ós laimi azókat laz egyesek részéről elkövetett azonos cselekményeiktől minőségi szempontból megk ül önb özteti. Ezeiknek la tanulság/oíknak értékesítéseképen megállapíthatjuk, hogy a zendülés tény álla dókának létesítését is amnak az érdeknek a védelme motiválja, amelyet a zendülés mint tömegbűnoselekmény most említett kettős kihatásában zavar meg. Ez az érdek pedig mindig ugyanaz ibármily katonai szolgálati kötelességet sértsen iis iá töimeg, irmert akármilyen normával helyezkedjék is szembe ós bármily súlyú cselekményt viigyen is véghez a sokaság, mindig közvetlenül veszélyeztetve van a katonai szolgálati viszonyoknak jogilag szabályozott rendje (mint tényleges állapot) a maga egészében. Hogy e mellett, a védelemre utalt katonai értékek között első helyen álló, érdek ímellett az egyes szolgálati kötelességéket megálllapító morrnák által közvetlenül oltalmazott érdékek teljesen eltörpülnek, bizonyításra nem szorul. Ezekútán megérthetjük azt, miiért iközömbös a törvényhozó előtt, hogy mily 'szolgálati kötelességet sért in konkreto iá tömeg és hogy ehhez képest Imiért vonitia ugyanazon tényálladék keretei közé la legkülönbözőbb cselékménytipusokat. Amire azonban még mindig wem kaptunk feleletet az az a kérdés, hogy miért konstruálta rmeg a törvényihozó a zendülés tény álla dékát lakiként, hogy azt a tömegnél kisebb csoportnak, 38) Heilborn: Der Landfriedenisbruch ntach dem Reichsstrafgesetzbuch (Zeitschrift íür die gesamle Strafreobtswisseinischjaifit 18. kötet) 172. i., Valta: i. m. 28. 11., Schlesinger: i. m. 49. I. és Loewer: i. m. 76. 1.