Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei

48 nál tágabb körre terjeszti ki a felhatalmazási törviény a kormány rendeletkiboosátási jogát. Ennélfogva kétségtelenül leginkább iaz felel meg az alkotmányosság követelményének, ha a felhatarmazásd rendeleteikben szabályozott közigazgatási jogviszonyoknak miniéi teljesebb köre ikerül Ibirói védelem alá. Ezit a tendenciát ténytteg már észlelhetjük is az új'abb hazai jogalkotás terén. Érdekes és szembeötlő bizonyítéka ennek az, hogy a korimány illetve az egyes /miniszterek, amiikor a bírói jogvédelmet [kiterjesztették, ezt mindig (iszáim szerint hat esetben) iáikkor tették, amikor a törvényhozás helyett átruházott hatáskörben, szabályoztak bizonyos ügyeiket. Az alkotmányosság elveinek teljes (mértékben kétségtelenül csak az felelne meg, ha annak a kérdésnek eldöntése utaltatnék birói hatáskörbe, vájjon azok a rendelkezések, ímelyek tu'lajdoinIképen a törvényhozás hatáskörébe tartoznának s csak a felhatalmazás alapján tétetnék meg a kormány, illetve a miniszterek által, nem ellentétesek-e az alkotmányunkkal? Különleges és fontos plélda erre az Amerikai Egyesült Államoklé, ahol a bíróságokat az a jog is megilleti, hogy im&gukait a törvényeket is elbírálhatják albból a szempontból, vájjon nem sórtik-e az alkotmányosságot? (Ezt a kérdést érdekesen fejtegeti Magyairy Zoltán imént megjelent „Amerikai élet" c. munkájában,) így pl. legújabban is félvetették a kérdésit, vájjon a Roosewelt-féle New Deal törvények, pl. a munkakodexek stb. az ailkotimiáininyail összhangban vamnak-e? De ha ily messzire nem is megyünk el, kétségtelenül alkalmas mód lenne az, ha a törVény-alkotás helyett kibocsátott rendeletek atlkotmányszerű voltának a közigazgatási bíróság által történő vizsgálata lehetővé tétetnék s csak ezen a vizsgálaton átesve, mintegy alkotmányossági márkázással ellátva lennének végrehajthatók. Eltolódhaitioitt az államhatalmi ágaknak egyensúlya a törvényhozás rovására és a végrehajtó haitaloim, előnyére. Ámde megtámadhatatlanull áll a birói hatalom jelentősége ós szerepe, mint az természetes iis, ímert a közszabadságoknak, az állami rendnek s a társadalom békés együtt-élésének egyik sark-pontja és biztosítéka a független biróságok működésének érintetlensége. Sőt nekem úgy tetszik, hogy a megváltozó közjogi felfogás éppen a kiegyensúlyozás szerepét szánja ineki a másik két államhatalmi ág megzavart egyensúlyában. Mintegy a törvényhozás megcsökkent közvetlen erejét kell pótolnia a végrehajtó hatalom ftúlduzzíadt hatalmi körével szemben. Jelentőslége tehát nemcsak a jogvédelem szempont játból, hanem az álliaimi és társadalmi egyensúly érdekében is megnövekedett. *