Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

4 akben kifejtett álláspontok szerint egyúttal a szövetkezetek erkölcsi tartalmának biztosítékai. De raiár a tagsággal és üzletrészekkel összekötött alkotmányos jogok, a tagokat a közgyűlésen megillető szavazati jog tekintetében, nem fogadhatom el mindemben a tervezet intézkedéseit. Annak előrebocsátásával, hogy tételes szövetkezeti jogunk szerint az egyes szövetkezeti tagok közgyűlési jogai azonosaik az egyes 'részvényesekével, a tenoezet alapelve ennél Sokkal jobban hangzik: ,,ia közgyűlésen a szövetkezet wrifnden tagjának egy szavazata van". Ezt az általános elvet áttöri az az intézkedés, amely ^szerint a tagok 'korlátolt felelőisségével alakult szövetkezetekben az alapszabály ikivételt tehet azon tagok javára, akiknek több üzletrészük van. Gyakorlati szempontból ezt az intézkedést elfogadom, sőt magam is szükségesnek tartom, azonban míg a tervezet ezen kivételnek csak azt a korlátot szabja, hogy egy tag sem gyakorolhat több szavazatot, mint ahány üzletrésze van, intézetem -szerint eizen kivételes jogot már a tervezetben (korlátozni kell és pedig számszerűen, vagy bizonyos arány felállításával és csak valamely szövetkezeti központhoz tartozó tagszövetkezetnél volna szabad kivételesen a központ hozzájárulásával megengedni, hogy az alapszabályok minden üzletrész után egy szavazatot biztosítanak. A kérdésnek elvi jelentősége van, aminek lényege abban áll, hogy a (szövetkezetek nem tőkeegyesülések, hanem a tagok valamely gazdasági érdekének a (kölcsönösség és közös együttműködés útján való előmozdítói, ennélfogva nem szabad egyszerűen (az alapszabályt megalkotó tagokra bízni, hogy a beszolgáltatott üzletrésztőkének, eseíleg egy vagy kiét magy üzletrészednek minden egyéb szövetkezeti érdek felett uralkodó erőt adományozzanak. Ez legkönnyebb módja az álszövetkezetek keletkezésének, am'it pedig a tervezet is meg akar akadályozni. A tervezet irányelvei felvilágosítanak bennünket taz okokról, amelyek szerkesztőjét vezették, amikor a külföldi szövetkezeti jogokban uralkodó „un hon ne" jelszóval szemben engedélyt kivételezett, ezen okokat nagyban és egészben én is elfogadom, csak azt nem tartom helyesnek, hogy az alapszabályok imiegalkoitói maguk adhassák önmaguknak 'ezen kivételes jogokat, amiket én csak valamely közérdekű szövetkezeti alakulat keretén belül, egy szövetkezeti központ ellenőrzése mellett Vélek megadhátóniak. A tagsággal és az üzletrészekkel szoros kapcsolatban van a tagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért, aminek mérvét az alapszabályoknak kell megállapítani. A tervezet e tekintetben lényegileg fennálló jogszabályainkat követi. Megengedi a tagok korlátlan felelősségét, aminek a magyar gazdasági életben inkább csak elméleti jelentősége van; szabályozza a korlátolt felelősséget, amely szorítkozhatik az üzletrész néVértékére, de azt túl is haladhatja az alapszabály által megállapítandó jótállási összeggel, ami nem lehet kdsebb az üzletrész összegénél. A fele-