Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei

42 ia világ minden tájáról megjelenít külföldieknek megmutatta, hogy nemzetünk 1000 éves kultúrnép és hogy Szent Isitván dekrétumaitól kezdve a magyar nemzet imindig lépést 'tartott a nyugati kultúrálliaimokkal. Sajnos, ezt a külföldön kevesen tudják és ép azért volt különösen magy jelentősége annak, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetünknek ezeket a megmérhetetlenül drágla kincseit a nemzetközi jog külföldi tudósad előtt feltárta és azok magyarázatára tangói szövegű ismertetést tis nyújtott át külföldi vendégeinknek. A jubileumban laz ősi lm. kir. Kúria is résztvesz, mert mindenkor a (történelmi hagyományok lelkes ímegőirzője és tudatában van annak, hogy az ezer évre visszamenő kultúránk feltárásával bizonyíthatjuk a nyugati kultúrához való tartozásunkat és hogy a kultúrállamok közt öntudatosan állhatjuk (meg helyünket. Ezzel kapcsolatban említem itt meg, hogy a múlt év vége felé Rómában, a Vaitikánvárosbain, egybegyűlt konferencián, amely különösen a római joggal és a kánom joggal foglalkozott, a magyar nemzet méltó képviselettel vett részt. Magyarország her©egprimásának jutott ezen a konferencián vezető szerep, rajta kívül öt magyar jogtudós működött közre a konferencián. Nem akarom az egyes közreműködők tevékenységét részletezni, de ki kell emelnem, hogy az egész világról egybegyűlt mintegy 200, javarészt nem egyházi, hanem világi tudós előtt magyar tudósaink föltárták, hogy a római jognak és a kánonjognalk hatása alatt, amely hatás Európa összes ikultúrnemzeteit jellemezte, keletkezett és pedig Szent István óta a magyar törvények teljes sora. A konferencia sok külföldi 'tudósa erről csakis a mi magyar jogtudósaink előadásából szerzett tudomást. Jogalkotásaink és a magyar jogtudomány ősi fejlődésiének ifeltáirásávail, de egyéb (munkájukkal is magyar tudósaink szereplése Rómában olyan jelentőségű volt, hogy a magyar névnek ép la jubiláris esztendőben nagy megbecsülést vívott ki. A üli országos törvénytárunk az 1000 éves magyar jogalkotásnak folytatása és általában véve a római jog és a kánon jog talapján épült fel, amely viszont a vallás-erkölcsi, etbikai alapot sohasem téveszti .szem elől. A világháború nyomán és a társadalom elleni lázadások után világszerte társadalomellenes magatartás veszélyezteti a közrendet. Ez alól a hatás alól hazánlk sem menekült és kapcsolatban a gazdasági nyomasztó viszonyokkal, meg a munkaalkalmak hiányával, az erkölcsi 'alap a magyar társadalomban is veszélyben van. Napról-napra rendkívüli büntetendő cselekmények merülnek fel, természetes tehát, hogy a társa dallom megmentésére irányuló intézkedéseket keresünk. A imu-It év folyamán a családvédelem kérdése lépett előtérbe. A családvédelemmel a társadalom különböző részeiben foglalkoztak és különösen a házasság védelmét helyezték előtérbe. A családvédelemmel foglalkozóit és pedig