Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Értéktartás?

19 biztosítunk. Azután a transfermoratorium alá eső követelések privilegizált voltát. Mindezt, ha lehet, józan tárgyalások utján, ha nem, megfelelő törvényes intézkedéssel. Nem állnánk itt kiváló, nagy nemzetek példája nélkül. V. Ha most végre helyes csoportosítást kívánnánk felállítani a tárgyalt követelések körében, ugy nem tudunk ia — reméljük — eléggé kuszának és bonyolultnak bebizonyított területen (Majdnem olyan, mint az adó!) más megbízható kategorizáló eszközt találni, mint az igazságos „értéktartás" elvét. Az őgyedüli értékmérőnek pedig a kizárólag arany-értékben és külföldi vonatkozásban csökkent értékű, de a belföldi vásárló erejében emelkedett aranypengőt. A követelmény tehát az, hogy mindenki megkapja — a csökkent arany-értékű pengőben ugyan — de mégis abban legalább azt, amit adott. Belföldi vonatkozásban közömbösnek kell lennie az effektív arany-érme, effektív valuta, arany-valuta és egyszerű valuta kikötésének és csak aszerint teendő különbség, hogy a külföldi valuta időközben csökkent-e értékében vagy sem. Az utóbbi esetijén pengőben kifejezve a régi, az eredeti értéket kelljen megfizetni, illetve megítélni. Külföldi vonatkozásban is következetesen keresztül kell vinni ,,az arany-pengő — 0.26315789 gramm arannyal" elvet, vagyis az aranypengőnek eredeti aranyértékben számítolt egyedüli és kizárólagos országos értékmérő jellegét; és ennek megfelelően az u. n. aranypengő rendeletek, valamint tarnsfermoratorium rendeletek felfüggesztő intézkedése törlendő. Akkor ebben a csoportban is elvész a különbség effektív arany-érme, effektív valuta, arany-valuta és egyszerű valuta kikötött volta között, és kivételt itt is csak az időközben éréküket elvesztett valutáik képeznék. De ellenkező irányban, mint fent, t. i. hogy a külföldi nem igényelhető tőlünk sem többet, mint a saját hazája törvényei szerint. Dollár kikötése esetében tehát mindig csak a papirdollár csökkent értékét, font esetében pedig csak akkor a font régi, aranyértékének megfelelő pengő-összeget ,,1 pengő — 0.26315789 gramm arannyal" alapon, ha effektív arany érme — vagy arany-font lett kikötve. Ebben az irányban az első lépés megtörtént azzal, hogy az „arany-pengő = 0.26315789 gramm arannyal" elv függetlenül a tényleges helyzettől kimondatott, és ma tételes törvény. A második lépéssel felér az a negatívum, hogy a Nemzeti Bank a pengőnek arany-értékétől való eltolódását mind a mai napig nem állapította meg, és az arany-pengőnek a pengőtől eltérő „egyenértékét" nem tette közzé. A harmadik lépés volt az arany forgalmának a betiltása és kényszerű beváltási árfolyam megállapítása. Hátra még csak egy lépés van: az u. n. arany-rendeletek