Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Értéktartás?

4 azonban csak pengőben, és pedig nem a Magyar Nemzeti Bank által a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzétett árfolyamnak megfelelő pengő összeget, — mint a nem valóságos aranyban meghatározott és külföldi pénznemben kifejezett követeléséknél, hanem úgy, hogy 0.26315789 gramm arany = 1 aranypengő = 1 pengő. De ez nem datio in solutum, hanem épen ellenkezőleg az elmondott rendelkezések ,,a hitelező jogát a követelés mennyisége tekintetében nem érintik". Vagyis a helyzet egyrészt ugyanaz, mint az 1210/1933. sz. u. n. aranyrendelet alá eső követeléseknél: a teljesítés (datio in solutum) függ a válság végéig, viszont a különbség az, hogy közben, még pedig ugyanolyan összeget, mint amellyel a hitelező hozzájárulása mellett az 1210/1933. sz. rendelet hatálya alá eső adós véglegesen mentesítheti magát, letétbe kell helyeznie a hitelező javára. Még pedig lényegileg mint a teljesítésnek legalább is egyelőre meg nem felelő összeget. A legfontosabb különbség: hogy nincs meg a joga nem fizetni, ha a hitelező nem hajlandó 1 arany pengőt 0.26315789 gramm arannyal egyenlő értékűnek elfogadni. Ugyanez a helyzet vagyon, vagy vagyontömeg felosztásánál, azzal az eltéréssel, hogy itt, — de csak a válság ideje alatt lejárt követelésrészre vonatkozólag — az arany és papírérték közötti különbözetet bírói letétben kell visszatartani, nyilvánvalóan ugyancsak a válság végéig. De ezt a követelésrészt ugyanúgy, mint a kifizetésre kerülő egyéb követelést „teljes összegében" kell „számításba venni". Ennél a „teljes összegében" való számításba vételnél aranypengő = pengő = 0.26315789 gramm finom arany, vagyis a hitelező részére annyi lesz sorozva, mintha a teljesítést az 1210/1933. sz. u. n. aranyrendelet alapján elfogadta volna. Viszont fennmarad-e itt is az 1290/1930. M. E. sz. rendelet 7. §-ában biztosított ama előnye, hogy az így kézhez vett összeg a „jogát a követelés mennyisége tekintetében nem érinti"? Ugy véljük, hogy nem, mert ez a felosztás — nem úgy, mint a „letétel" — az 5. §. alapján, „a felosztási eljárás rendes szabályai szerint", vagyis véglegesen történik. Áll mindez az effektív aranydollárra is, mert a 7600/1933. M. E. és az 16301/1933. M. E. sz. rendeletek csak „az aranydollárban, vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára utalással" meghatározott kötelzettségekre vonatkoznak és nem azokra, amelyek effektív aranydollárban lettek meghatározva7!. 7) Az effektív arany érme és az aranypénz közötti különbség mintha kimaradt volna a figyelemből. Dr. Nyeviczkey Zoltán, A mai devizajog című művének 45. oldalán tárgyalja az 1210/1933. M. IE. sz. rendelet 3. §-át, amely azonban nyilvánvalóan csak valóságos aranyérmékre vonatkozik és utána a 4(1. oldalon „viszont" szó bevezetésével foglalkozik a 7600/1933. M. E. sz. rendelet 1. §-ával, amely pedig kizárólag arany-dollárról és nem effektív arany-dollárról szól.