Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A hatóság előtti rágalmazás a bírói gyakorlatban

286 hogy ez is oly szövegezés, amely az alaptalanul feljelentetteken esett sérelmek igazságos orvoslásának akadálya. Ezt a szót „büntethető" a m. kir. Kúria irányelvei alapján, a birói gyakorlat szigorú szóhasználat szerint értelmezi és nem állapítja meg a bíró annak bűnösségét, aki feljelentést tesz más ellen, való tényeket panaszol ugyan, azonban olyan tényeket, amelyek távolról sem állapítják meg valamely bűncselekmény tényálladékát. Pl. A. kölcsönt adott B-nek, ez utóbbi ezt nem fizeti vissza, A. ebben sikkasztást lát, feljelenti B-t, akit azonban a bíróság felment a sikkasztás vádja alól; de ugyancsak felmenti a B. által a Bv. 20. §. miatt feljelentett A-t, mert felieientett cselekmény nem büntethető. Vagv. A. hamis tanuzás bűntette miatt feljelenti B-t; az ügyészség beszerzi az alapiratokat és megállapítja, hogy iB. a polgári bíróság előtt nem tett esküt a vallomására; ehhez képest az eljárás megszűnik. De A-t is felmenti a bíróság a Bv. 20. §. vádja alól, azon indokolással, hoav ha hamis vallomást tett volna B., akkor sem követett volna el eskü hiányában hamis tanuzást; nem büntethető cselekményt tett tehát A. feljelentés tárgyává, következéskép felmentendő annak ellenére, hogy hamis tanuzás bűntettével vádolta B-t, aki érdemben, t. i., hogv hamisan vallott-e, avagy sem, még védekezni sem tudott, mert a kir. ügyészség jogi okokból szüntette meg vele szemben az eljárást és feljelentőjét jogi okokból mentette fel a bíróság. Vagy: nyugalmazott katonatiszt átvett egy haszonbérletet, és később értesült, hogy az alhaszonbérlettel van terhelve. Ezt jogtalannak tartván, felhívta az alhaszonbérlőt a bérlet kiürítésére. Tárgyalás után megegyezés nem jött létre; az alhaszonbérlő a bérletet nem ürítette ki; mire a haszonbérlő a másik embereit onnan kitiltotta, a területet birtokba vette, az ott lévő facsemetéket kiszedette, elvermeltette, illetőleg máshova ültette. Ezér lopás miatt tettek ellene feljelentést; a bűnvádi eljárást, becsületügyi eljárás követte. Természetesen az eljárás megszüntettetett; de a feljelentőt is felmentette a bíróság a Bv. 20. §. vádja alól, mert azon vitás kérdést illetően, hogy joga volt-e sértettnek az ültetvények kiásására, elvermeltetésére, más helvre ültetésére: polgári oer folyt (tehát tudta is azt a feljelentő, hogy mit szabad és mit kell tennie), és ezen való tényeknek — bár téves jogi minősítés (lopás) melletti — panaszlása büntetendő cselekményt nem képez. Vagy: jónevű kereskedőt sikkasztás bűntette miatt jelentenek fel; bűnügyi vizsgálat következik. Ennek során könyvszakértői szemle a helyszínen és a kereskedői hírnév lerombolása. Az alapügy bírósága elszámolási viszonyt állapít meg és felmenti a vádlottat; de a feljelentőt sem éri bántódás, mert az általa fel jelentett cselekmény nem büntethető. Végül még egy példa: A. feljelenti B-t szándékos emberölés miatt; B-t letartóztatják, csak két napi fogvatartás után engedik szabadon, amikor is megállapítást nyer, hogy a cselekmény elévült. így az A. ellen indult