Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Végrehajtási vagy telekkönyvi ügynek kell-e tekinteni a "védett birtok" telekkönyvi feljegyzésének törlése iránti eljárást?

30 Jogi Egyesület budapesti konferenciája előkészítésével és az ott kifejtett kimagasló szereplésével szerzett érdemeit kivánta a Magyar Jogászegylet elismerni azzal, hogy őt tiszteletbeli tagjai közé iktatta, — és ugyanilyen megtisztelésben részesítette dr. Túry Sándor nyug. kir. kúriai tanácselnököt is, aki tiszteletbeli tagságára a magyar jogirodalom és joggyakorlat fejlesztését jelentékenyen előmozdító, általánosan ismert és becsült működésével bőségesen rászolgált. A közgyűlésnek az elnök megnyitóján kívül másik eseménye dr. viski Illés József egyetemi ny. r. tanárnak a Gorpus Juris Hungarici első kiadása 350-ik évfordulója jelentőségét méltató ünnepi előadása volt. Ezzel a megemlékezéssel nemcsak tárgyának fontosságánál fogva, hanem általános figyelmet és élénk tetszést keltett formája és tartalma miatt is, Előadások rovatunkban részletesebben foglalkozunk. A közgyűlés ezután tudomásul vette az igazgatóválasztmány és a számvizsgálók évi jelentését, majd megejtette az alapszabályok szerint évenkint tartandó választásokat. Jól esik megemlékeznünk még arról, hogy a közgyűlésen dr. Lázár Andor igazságügyminiszterrel és dr. Juhász Andorral, a m. kir. Kúria ny. elnökével az élén jogéletünk számos kiválósága megjelent. A közgyűlés ünnepélyes jelentőségét ez a díszes keret is hathatósan emelte. R. E. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság újjáalakítása. Az egységes íbirói és ügyvédi vizsgálóbizottság három éves ciklusa 1934. december 31-én lejárt. Ennek folytán az igazságügyminiszter felhívására a budapesti ügyvédi kamara elnöksége intézkedett az új cenzorok megválasztása iránt s a választást a kamara választmánya a mult hó 5-én tartott ülésén ejtette meg. A Budapesti Közlöny mult hó 29-iki száma közli a részben igazságügyminiszteri kinevezés, részben a budapesti ügyvédi kamara választmánya választása alapján megalakult bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak névsorát. Az igazságügyminiszter az 1935. január 1. napjával kezdődő három év tartamára kinevezte a vizsgálóbizottság elnökévé Degré Miklós budapesti ítélőtáblai elnököt, elnökhelyetteseivé Angyal Pál egyetemi tanárt, Finkey Ferenc (kúriai tanácselnököt, Tasnádi Nagy András igazságügyi államtitkárt, Térfi Dezső kúriai tanácselnököt, Timkó Zoltán koronaügyészhelyettest, Töreky Gézát, a Kúria másodelnökét, Vályi Sándort, a budapesti ítélőtábla alelnökét, továbbá Berger Miksa, Káinoki Bedö Sándor, Kovács István, Kövess Béla, Reitzer Béla, Szemethy Károly és Wenczel Árpád budapesti ügyvédekeit; a bizottság titkárává Szaplonczay István budapesti ítélőtáblai elnöki titkárt; tagjaivá pedig: Alföldi Dezső ikúriai bírót, Almási Antal kúriai bírót, Bothos Gyula közigazgatási bírósági tanácselnököt, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, egyetemi magántanárt, Fekete László budapesti királyi közjegyzőt, Gadó István budapesti büntetőtörvényszéki elnököt, Gébért József kúriai birót, Harmath Jenő budapesti Ítélőtáblai tanácselnököt,