Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Az ügyvédi rendtartás tervezetéről

274 Az országos bizottság. Ugyancsak helyes gondolat: az ügyvédség részére, országos szervet felállítani. Ugyj azonban, ahogyan a tervezet ezt elgondolja; nagyon is kevés. Ha már egy országos szervezetet létesítünk, azt jobban kell kiépíteni, annak hatósági funkciókat is kell adni, az ne legyen csak a kamarák ad hoc bizottsága, ne legyen csak véleményező testület, — ezt a feladatot a szabad, független szerveztek, — mint például az Országos Ügyvédszövetség — szabadabban és így jobban végzik el. Egyetlen komoly intézkedési joga van — azt is az elnök végzi a bizottság nélkül. Legyen az az országos ügyvédi érdekek védelmére és előmozdítására, súlyánál, hatáskörénél és tekintélyénél fogva alkalmas hatóság. A tervezetben említetteken felül feladata volna az összes kamarák ügyvitelének és gazdálkodásának ellenőrzése, a tagfelvétel ellenőrzése, a fegyelmi bírósági gyakorlat egységességének a megóvása. A szerv működésének az állandóságát és függetlenségét csak az biztosítaná, ha ügyvezetője — alelnöke vagy előadója, állandó — a pártküzdelmek és népszerűségre való törekvés által nem befolyásolható ügyvéd lenne, akinek kinevezése határozatlan időre szóljon, és függetlensége anyagi ellenértékkel' is biztosítandó. Hatósági jogokat azonban sohasem az egyén, hanem mindig a bizottság gyakorolna. Annak az elnöke pedig a kamarák választottja legyen. Ilyen szervezet mellett remélhető a kamarák olyan egysége, amellyel minden tekintetben biztosítani tudja a törvény intentióinak megfelelő vezetést, anélkül, hogy az önkormányzatot, annak helyes vezetése mellett, veszélyeztetné. Helyes az alapgondolata a 73. §-nak is, amely szerint olyan ügyvédnél, akinél a jelölt kellő ethikai felfogást nem tanulhat, gyakorlat ne legyen folytatható, de célszerű volna, ha mindezt a fegyelmi bíróság állapítaná meg, hogy az illető ügyvédnél jelölt be nem jegyezhető és megállapítaná azt is, vájjon a fegyelmileg megrovott ügyvédnek az a joga, hogy jelöltet tarthat, mikor és milyen feltételek mellett állhat ismét helyre? Nézetem szerint ennek nem lehet a fegyelmi ítélet hatályával egyedejűleg, automatikusan megszűnne, hanem szigorúbb intézkedésre van szükség arra, hogy a tilalom csak akkor szűnjék meg, ha a jelöltekre nézve az erkölcsi veszély megszűnt. I i A 97. §-nál nem valósult meg az az intézkedés, hogy a bíróságra is kötelező díjszabás alapelveit kamaránként állapítsa meg a bíróság és a kamara vezetősége; csak ha a kamara és a bíróság nem tudnának megegyezni, akkor volna helyén a központi intézkedés. Régi és méltányos kívánsága az ügyvédségnek az, hogy a perköltségnek az ügyfél részére való átengedésre vonatkozó