Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Végrehajtási vagy telekkönyvi ügynek kell-e tekinteni a "védett birtok" telekkönyvi feljegyzésének törlése iránti eljárást?

28 összhangban a gazdavédelmi rendeleteknek az adós és hitelező kimélését célzó intézkedéseivel sem. Mindezek az aggodalmak megszűnnek akkor, ha a törlési kérelmet végrehajtási ügynek tekintjük. Ez esetben a végrehajtási joggal rendelkező hitelező egyéb, foiróilag megállapított költségeihez csatolható a meghallgatás költsége is, ennélfogva külön végrehajtás elrendelésére szükség inincs. Ha pedig a hitelező követelése bíróilag megítélve nincs, akkor a törlési tárgyalás költsége mint előzetes eljárás költsége a hitelező követelésének megítélése iránti perben érvényesíthető és csak köve telesével együtt válik majd végrehajthatóvá. Ilyen módon nem következik be az a inem várt eset, hogy az adós olyan hitelező kérelmére tartott meghallgatás költségének megfizetésére is kényszeríthető legyen, akinek a követelését a bíróság meg sem itéli. Viszont lehetővé válik az, hogy az alaptalan törlési kérelem felett tartott meghallgatás költségében a bíróság a rosszhiszemű hitelezőt marasztalja és ekként a felesleges törlési kérelmek előterjesztésével űzhető visszaélésnek gátat vessen. A 16.200/1933. M. E. sz. rendelet 24. §-a ugyanis — amint már fentebb is említettük, csak azt a kivételes esetet szabályozza, hogy a gazdaadós mely esetben terhelendő a meghallgatás költségével a törlési kérelem elutasítása ellenére is. Ennek az egy esetnek a kivételével sem a hivatkozott, sem a többi gazdavédelmi rendelet nem foglalkozik a költség viselésének kérdésével. Ez a szakasz tehát, nyitva hagyja az utat annak birói mérlegelésére, hogy a költség viselésének kérdésében a bíróság egyéb esetekben belátása szerint határozzon. De méltánytalan is lenne az, hogy a gazdaadós a meghallgatásra kitűzött határnapon megjelenésre és véddkezésre legyen kényszerítve minden jogos alapot nélkülöző törlési kérelmekkel szemben is anélkül, hogy rosszhiszemű hitelezője büntetésképen az indokolatlan tárgyalás költségének megtérítésére köteleztetnék. SZEMLE. Osvald István — a szerkesztőbizottságban. A szerkesztőbizottság elhatározta, hogy Osvald Istvánt, a m. kir. Kúria elnökét, aki lapunk szerkesztési munkáját már régebben élénk figyelemmel kíséri, felkéri a szerkesztőbizottságban való részvételre. Lapunk főszerkesztője Angyal Pál egy. tanár a mult hó 18-án tartott szerkesztőségi vacsorán közölte a Kúria elnökével a szerkesztőbizottságnak ezt az óhajtását s egyszersmind engedélyét kérte arra, hogy neve a lap élén feltüntethető legyen. Osvald István nagy készséggel fogadta a megbízatást s egyben lelkes szavakkal köszöntötte fel Angyal Pált kettős kitüntetése alkalmából, melyekről legutóbbi számunkban adtunk hírt. A közjegyzők ünnepe. Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk már arról, hogy az elmúlt évben a magyar közjegyzői kar keretében hármas jubileum találkozik össze: hatvan éves