Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - Definitio a magánjogban

249 Csekey István: A kötelező szavazás. (Acta Litt. ac Scient. Reg. Univ. Hung. Francisco-Josephinae. Sectio juridico-politica VII. 1. Szeged, 1935. Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 56 1. 8°. Különlenyomat a Po/ner-emlékkönyvből. Ára 3.— P.) Joglogikai megismerési eszközökkel maradék nélkül talán meg sem oldható alapkérdésből állampolitikai célszerűségi szempontok által befolyásolt döntés: a kötelező szavazás kérdése. Kevés probléma vitatottabb a jogi irodalomban, mint a választójog mivolta, mert a kérdés eldöntése mindig szoros kapcsolatban van a vizsgáló egész államszemléletével. Az egyesnek ,,metastaatlich" helyzetet biztosító liberális államfelfogás saját lényegének megfelelően inkább a választójogból akaratlanul is (Spira) kiérződő személyi kiváltság gondolatát hangsúbyozza ki, — míg a magyar irodalomban szinte általános közjogias felfogás közhatóságot lát a választójogban (Polner), mert az egész jogintézményt az egyest magába foglaló államiság szempontjából tekinti. De e felfogás mellett is kisért két paradox elem: hogyan lehetne jogi (külsőleges) eszközökkel kikényszeríteni a választójognak valóban ,,közhatóságként", tehát az állam céljából és érdekében való gyakorlását — és az e felfogással szinte intézményesen kapcsolatos titkos szavazásra tekintettel hogyan lehet az érdemben — tehát nem csak üres lappal — való szavazást is biztosítani. Erről a mienkénél igen sokszorta fejlettebb választójogi rendszerekben sem eldöntött és abszolúte talán el sem dönthető kérdésről értekezik dr. Csekey István, a szegedi egyetemen a politika professzora. A kutatás természetét is meghatározó célkitűzés után teljes nemzetközi összehasonlító áttekintést ad, amit a kötelező szavazás kérdésének a magyar törvényhozási történelemben játszott szerepe különösen érdekes és az idők távlatából a korrajz elevenségével ható részletes ismertetése követ. A kérdés elméletét illetőleg kitűnően áttekinthető képet ad arról a szinte beláthatatlan területről, amit a kötelező szavazás előkérdését jelentő választójogi elméletek jelentenek. A választójogot egyéni jognak tekintő individualisztikus felfogás mellett a közfunkció jelleget valló univerzalisztikus iskolát különbözteti meg, amely tanok ellentétét a dualisztikus felfogás közvetítése próbálja áthidalni, miközben maga is kettéoszlik annak megfelelően, hogy kiindulópontja szerint a köz érdekében is gyakorlandó alanyi jognak, vagy individuális elemeket is feltüntető kollektív aktus tartalmának tekinti-e a választójogot. Külön e fejezetben foglalja össze a választójogi alapfelfogásokból a kötelező szavazás kérdésére is kiható irodalmi következtetéseket, majd a gyakorlati részben a kötelező szavazás tételesjogi eseteit, a sanctiolehetőségeket és az intézmény statisztikáját vizsgálja. Eredménye végül: mivel a választójog állami funkció betöltését célzó közkötelesség, nincs jogi akadálya a kötelező sza-