Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 6. szám - Dr. Balás Károly: Pénzügytan
241 den kívánalmat kielégítő, alapos feldolgozása, az összes vitás kérdéseknek pro és contra történő megvilágítása, a birói gyakorlatnak tüzetes ismertetése, a kifogások, ellenvélemények lelki ismeretes mérlegelése, megfontolt cáfolása, vagy indokolt elfogadása. Történik pedig mindez azért, mert Biatorbágyra való szomorú emlékezéssel, de anélkül is, ez a rendkívülien súlyos — sajnos nem is nagyon ritka — bűncselekmény a társadalmat védeni hivatott erők jogi dinamikájának tökéletes ismeretét követeli. Jól esnék folytatnom ezt az ismertetést, mert procul negotiis is örömmel ismerhetem el, hogy a szerző könyveinek én is hasznát vettem, eszmetermelő erejüket én is élveztem, tehát a meleg elismerést, egyéni élményeim is kívánják, — de mert a szokásos mértéken már úgyis jócskán túlmentem, végezetül csak azt kívánom, hogy a fáradhatatlan szerző nemsokára az eddigiekkel egyenértékű, kitűnő új művel ajándékozza meg a tudományt és minden rendű, rangú, korú tanítványát, akik közül bizonyára akad egy olyan is, aki majd a szerzőnek semmiképpen sem hétköznapi mértékű, minőségű és jelentőségű munkáját a szerző és alkotásai kiváló értékességének megfelelő, egyenrangú tudással, íróképességgel ismertetheti. Dr. Magyar István. )C Dr. Bálás Károly: Pénzügytan (Két kötet). (Budapest. I. köt. 1933.; II. kötet 1935. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda.) Szerző saját kiadása. A terjedelmes, összesen 885 oldalra terjedő munka, két különálló kötetben, tárgyalása körébe vonja a modern pénzügytani tudománynak egész anyagát. Az első kötet szól a közjövedelmek és a társadalmi jövedelemeloszlás magyarázatáról, az adók általános tanáról, és a főbb residuális (egyenes) adók leírásáról. A második kötet pedig a következő kérdésekkel foglalkozik: adólikviditás, forgalmi és örökségi adók, fogyasztási adók általában, közvetlen fogyasztási adók, közvetett fogyasztási adók, illetékek, vámok, regálék és egyedáruságok, közülelek magánjogi jövedelmei, közéleti etika az államháztartásban, közszükségletek és közkiadások, költségvetés, számviteli ellenőrzés és pénzügyi bíráskodás, közháztartási hiány és hitel. A munka egészen újszerű utakon halad, amennyiben az abban felvetett nagyfontosságú kérdések tárgyalásánál szakít az állampénzügyi és államháztartási kérdések tudományos vizsgálatánál eddig alkalmaztatni szokott sablonos tárgyalási módozatokkal, amelyek a jövedelemeloszlási szempontokat majdnem teljesen figyelmen kívül hagyják. A pénzügytan elméleti alapjait beleépíti a társadalmi jövedelmi eloszlás magyarázatába. A modern jövedelemeloszlás tanának különösen azzal a részével hozza ezt kapcsolatba, amely a pénzbeli jövedelmeknek (a fizetőerőt tartalmazó összegeknek), mint az adó és adózóképes-