Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - A Pázmány Péter Tudományegyetem jubileuma

231 Báró Eötvös József (1813—1871) a nagynevű költő, regényíró és -államfilozófus 1833. június 27-én, Szemere Bertalan (1812—1869) az első felelős minisztérium tagja, (később miniszterelnök 1834. május 30-án, — Vukovics Sebő (1811—1872) az 1849-iki igazságügyi miniszter 1834. szeptember 13-án, Pulszky Ferenc (1814—1897) író és archeológus 1835. április 11-én, Kazinczy Gábor (1818—1864) országgyűlési képviselő 1848-ban, 1837. december 21-én, — Trefort Ágoston (1817—1888) a híres államtitkár, majd kultuszminiszter 1837. december 22-én, — Szacsvay Imre (1818—1849) 1849. októberének egyi'k vértanúja, az 1848—49-iki országgyűlés képviselője és jegyzője 1840. szeptember 24-én, Vachott Imre (1820—1879) a Sándor öccse, lapszerkesztő és drámaíró 1841. máre. 19-ón, bátyja Vachott Sándor, a jeles lírai költő, aki a szabadságharc után börtönében megőrült, ugyancsak 1841. március 19-ón, Szlávy József volt koronaőr és miniszterelnök 1843. november 16-án, Duka Tivadar (1825—1908) az angod hadseregnek Indiában működött katonaorvosa 1846. június 6-án, Vasvári Fejér Pál (1826—1849) a márciusi ifjúság híres vezére és Kossuth ikedveltje pedig 1848. december 2-án esküdött fel magyar ügyvédmeík. Sokáig lehetne még folytatni az emlékezetes nevű régi magyar ügyvédeknek ezt a ragyogó sorozatát. Akikről itt most megemlékeztünk, közülök sokan nem nagyon foglalkoztak gyakorlatilag a perbeli képviselettel, mert hivatásuk más térre szólította őket, de mint hites magyar ügyvédek, mindvégig büszke ékességei maradtak annak a nagy testületnek, melynek esküjök révén tagjaivá lettek. Ügyvédi vizsgálataikat, — melyek az akkori idők rendszabályai szeriint a personalis főelnöklete alatt s a királyi tábla albizottságai előtt tarttattak, csaknem valamenynyien „kitűnő" (praeolare) eredménnyel tették le. Kötelességszerű s egyben kegyeletes dolog is volt róluk ezen a helyen megemlékeznünk . . . SZEMLE. A Pázmány Péter Tudományegyetem jubileuma. 1635. májusában alapította Pázmány Péter bíboros hercegprímás a mai budapesti, róla elnevezett Tudományegyetemet. E 300 éves jubileum alkalmából május 12-én fényes, lélekemelő ünnepség színhelye volt az ősi Alma (Mater. Az ünnepség az alapító hercegprímás emlékére elhelyezett emléktábla leleplezésével kezdődött, majd dr. Serédi Jusztinián hercegprímás, az alapító nagy kardinális utódaként megható beszédben áldotta meg az újjáépített aulát és a benne lakókat. Ezután dr. Kenyeres Balázs rektor lelkes beszédben ismertette az egyetem történetét s beszéde végén megemlékezett azokról az életben lévő doktorokról, akiket ötvennél több esztendeje avattak az egyetemen doktorrá. Ez utóbbiak nevében dr. Pap József, a budapesti Ügyvédi Kamara húsz éven át volt elnöke köszönte meg az átadott aranydiplomákat.