Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

11 De épen jogi szempontból nem szabad itt figyelmem kívül hagyni .azt .sem, hogy már az 1876. évi XXXVI. t-e. 14. és 17. §§-ai csak azt 'mondják ki, hogy iá 'forgalomba hozható záloglevelek névértéke 'nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló kölcsönök névértékét (amit a 32. és következő szak aszok szigorú büntető szankciókkal is imegerőstíenak a záloglevelek biztonsága érdekében), de másrészről a legtávolabbról sincs jogi akadálya tannak, hogy a kölcsönök értéke alkar többszörösen jjs meghaladhassa a forgalomban (levő záloglevelek értékét. Épen a mai viszonyok között ez utóbbi eset gyakorlatilag is igen gyalkrafn fordul elő. De itt rögtön még egy lépéssel tovább kell mennem, hogy a klérdés jogilag és gyakorlatilag teljesen meg legyen világítva. Le kell szögeznem ugyanis azt is, hogy jogilag a legtávolabbról sincs akadálya annak <se)m, hogy valamely hosszúlejáratú illetve törlesztéses jelzálogkölcsön egyáltalában ne képezze záloglevél kibocsátás alapját, hanem azt az illető intézet u. n. „szabadkölcsön állományban" illetőleg „nostroálloiiniányban" 'kezelhesse. Sőt amennyiben valamely (fedezeti alapban fölösleg mutatkozik, annak sincs semmi akadálya, hagy valamely kölcsön utólag emeltessék )ki a fedezeti talapból és szabaddá tétessék (ez szintén a jelzálogos gyakorlatban most igen gyalkran előforduló eset). Ennek ugyanis jogilag csak az az egyetlen konzekvenciája van, hogy ilyenkor az 1876:XXXVI. t-e. 18. §-ában körülírt u. n. jogi minőség feljegyzését telekkönyvileg töröltetni 'kell (ami azonban ismét nem jelent imást, mint aztt, hogy az illető intézet valamely hitelezője erre a jelzálogjogra imost már alzálogjogot szerezhet stb.), de semmit sem változtat az illető jelzálogadós kötelezettségein, amelyek a kölcsönkötelezvény értelmében a hitelező intézettel szemben fennállana/k s amely (kötelezettségek ter^ jedelmére ezentúl is egyedül a kötelezvény rendelkezései irányadók. Ezt a most körvonalazott tiszta és világos jogi képet sohasem szabad elhomályosodni engedni, imég akkor sem, ha pl. arra gondolunk, amit Jelzálogos valuta'kö vetélések stb. című kötetem második fejezetében tényleg megemlítettem, hogy t i. a háborúutáni jelzálogüzletnek (a háború előtti jelzálogüzle'ttel szemben) a nagyobb jogi és technikai komplikáltság egyik szükségszerű és úgyszólván alapvető tulajdonságává vált. Tényleg itt mutattam rá pl. arra, hogy egyes (külföldi pénzcsoportolklkal, mint kötvényvevőkkel sokszor kötetekre terjedő külön megállapodásodat (Agreemerite-'ket) kellett létesíteni, amelyek (külön szerződéses kikötéseket tart alma zinak bizonyos kategóriájú kölcsönök folyósítására és kezelésére nézve is (ilyen külön kikötések voltak pl., hogy (mezőgazdasági ingatlanok legfeljebb csalk a becsérték 25%-a vagy 40%-a erejéig terhelhetők a törvényben megengedett 50% helyett stb.).