Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A tulajdonjog fenntartása és a gazdatartozások

52 Vagy hia a vevő a rendelet életbelépéséig a lefizetett 4900 pengőn felül egyelőre nem fizet semmit és az eladó a vevő késedelme folytán visszakövetelési jogát kersettel a bíróságnál érvényesíti, vajon el kell-e utasítani a kenesetet, ha a vevő a kereset benyújtása után még 200 pengőt fizet és ilyen módon összesen a vételár felénél többet fizetett le? Mindenesetre nehéz feladat elé lesz állítva a bíróság. Ugy hiszem, hogy ilyen esetben a visszakövetelési jog érvényesítését az utólag fizetés nem gátolhatja; ez a hitelező helyzetét túlságosan bizonytalanná temné és a gazda védelmét túlságosan kiterjesztené. Ezért arra az időpontra nézve, amely időpontig a vételár felénél több lett megfizetve, talán la rendelet életbelépése napja legyen irányadó. Azonban más vonatkozásban is sajátságos helyzetet fog teremteni ez a rendelet judikaturánkban. A bíróság ugyanis köteles lesz megvizsgálni, vajon ki az az alperes, akitől az eladó visszaköveteli laz eladott ingót. Olyan iszemély-ie, aki a rendelet intézkedései allá esik, avagy sem? Ha nem az, akkor másképen fog Ítélkezni, mert akkor az eladó, még ha a vételár íelénél akár nagyobb összeg is le van fizetve, visszakövetelési igényét szabadon érvényesítheti (ha egyébként a rendes feltételek ifennforogmak). Ellenkező esetben pedig a rendeletre támaszkodva a bíróság a kensetet el fogja utasítani. Ez pedig azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatásnak osztályok, foglalkozási ágak szerint kell igazodnia. Ez aligha örvendetes jelenség; még átmenetileg sem. Mindezek azonban még kisebb bajok. A nagyobbik baj abban rejlik, hogy az említett rendelkezés folytán a hitelező helyzetének hátránya nagyobb, mint az adós előnye, vagyis a hitelező nagyobb hátrányt szenved, mint amily előnyt az adós élvez. Az egyiknek hátránya közt és a másiknak előnye közt nincs arány. Szembe tűnik ez mindjárt, ha arra gondolunk, hogy az illető tárgy, többnyire gép, az adós birtokában marad. Az adós, aki két év alatt semmit sem fog fizetni, a gépet használja, el is használhatja, úgy hogy az a gép két év múlva esetleg ócska vasnál nem lesz egyéb. Két év múlva — ha a rendelet hatályának tartamát meg nem hosszabbítják — a hitelező az őt megillető jogai közül aligha fogja a gép visszaadását követelni, mert az esetleg értéktelen. A hátralékos vételárat is követelheti ugyan, de kérdéses, hogy talál-e kielégítést, mert hisz a biztosíték épen az a gép volt. El is állhat a szerződéstől, és az előbbi állapot helyreállítását követelheti, de ezzel is mit fog elérni? Vagyis két év múlva a hitelező helyzete esetleg igen szomorú lehet. A Schweizer Obligationenrecht igen sok rendelkezése tartalmaz adósvédelmet (gyakran gazdák érdekében), azonban oly