Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei [1. r.]

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. faerkesztöség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. 6 ^ ára ai el8Ö félévre 12._ p# Telefonszám: Aut. 538—83 U 2. szám. Budapest, 1934. február hó. XV. évfolyam. FELSŐBIRÓSÁGI ELNÖKÖK ÉVNYITÓ BESZÉDEI. Dr. JUHÁSZ ANDOR, a m. kir. Kúria elnöke: Főrhéltóságú Magyar Királyi Kúria! Kilencedszer s egyszersmind utoljára jut ezúttal osztályrészemül az a megth'ítelő feladat, hogy legfelsőbb bíróságunk munkaévét erről a kiemelkedő helyről megnyithassam. Ezt szem előtt tartva áttekintettem azoknak a beszédeimnek eléggé terjedelmes anyagát, melyekkel vezetői pályafutásom kezdete, az 1911. év óta, tehát csaknem egy emberöltőn át az évnyitó teljesüléseken s más hasonló ünnepélyes alkalmakkor mindenkori birótársaim elé járultam. Ezzel a visszapillantással eredetileg az volt a célom, hogy jelenlegi felszólalásom közben úntató ismétlésekbe ne essem s mégis végeredményében azt iá témát választottam beszédem tárgyául, mely mindenik eddigi megnyilatkozásomon vörös fonálként úgy húzódik végig, mint az Istenség eszméje a templomi szertartásokon, a stílus egysége az építészet alkotásain és a vezérmotivumok a zenei müveken, t. i. a birói függetlenséget. Lelki szükségét éreztem ugyanis annak, hogy ebben a collegiális körben még egyszer szóljak igazságszolgáltatásunknak erről a létfeltételéről, amelyet minden oldalról kellőképen megvilágítani alig lehet s mellyel áll vagy bukik maga a jogrendszer is. Két igen ünnepélyes birói összejövetelen foglalkoztam tüzetesebben a birói függetlenséggel és pedig az 1723. évi birói szervezeti és perjogi reform hatálybalépésének 200-ik évfordulóján 1924. évi december 20-án, a budapesti kir. Ítélőtáblán tartott ünnepi teljes ülésben és 1932. évi október hó 2-án, az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek fennállása negyedszázados jubileuma alkalmából tartott ünnepélyes közgyűlésén, ez utóbbin vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr ö Főméltósága jelenlétében — elmondott beszédeimben. Az 1924. évi teljes ülésben a birói függetlenség biztosítására a rendiség idejében keletkezett országgyűlési dekrétumokat méltattam s különös súllyial mutattam rá II. Ulászló 1492. évi dekrétumának 10. cikkére, amely elrendeli, „hogy a királyi felség vagy a főpap urak és bárók egy bírót se szorítsanak és kényszerítsenek arra, hogy valakinek kedvére a szokásokat és a közönséges birói gyakorlatot, meg ia törvény rendjét megmásítsa vagy megzavarja."