Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 10. szám - Beck Salamon: Magyar Védjegyjog [Könyvismertetés]
372 jog egységesítését már most előkészíteni? Ne feledjük el, az egyezményt Görögország, Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svájc, Ausztria, Belgium, Japán, Finnország, Olaszország és Németország is már életbeléptették és devizakorlátozások, transzfermoratórium Németországban és Ausztriában, Görögországban és másutt is fennállainak. Meg vagyok győződve arról, hogy Fülei-Szántó könyve, amely az új egyezmény rendelkezéseinek előnyeit és értékét meggyőző erővel mutatja ki, hozzá fog járulni ,az említett közfelfogás megváltoztatásához és elő fogja mozdítani az egyezménynek mielőbbi törvénnyé válását. Szászy István Dr. Nyeviczkey Zoltán: Jelzálogos valutakövetelések és tehermentesítési problémák. — (Budapest, 1934. — Attila-nyomda rt. kiadása.) — Lapunk október havi számában méltattuk a szerzőnek a mai devizajogról írt nagyobb munkáját. Ugyanakkor azonban már Dr. Nyeviczkey Zoltán új kötettel jelentkezett a jogirodalom piacán: a devizaforgalom mai szövevényes helyzetét tárgyaló hatalmas művét ugyanis szinte nyomon követte az illusztris és szorgalmas szerzőnek a jelzálogos gyakorlat aktuális kérdéseit megvilágító újabb figyelemreméltó műve. Amíg dr. Nyeviczkey Zoltán múltkor megjelent könyve inkább dogmatikus jelentőségű volt és elsősorban a nemzetközi fizetési forgalomban érdekelt bankok és pénzügyi körök részére szolgált szinte egyedülálló bőséges anyaggyüjteménnyel, •— addig a szerző újabb könyve a legmesszebbmenő gyakorlati módon gyakorlati jellegű, amely a hiteltnyujtó pénzintézetek melett különösen a legutóbbi évek alatt nyilván túlmohó formában igénybevett jelzálogos dollárkölcsönök passzív alanyai részére nyújt szinte megbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati joganyagot. A jelzálogkölcsönök itt érintett mai gyakorlati problémái mellett igen részletesen és szellemesen vázolja ezenfelül a szerző a jelzálogkölcsönök utolsó éveinek történetét, a világháború és gazdasági összeomlás nyomán felvetődött jelzálogos problémák alakú lását és megoldási kísérleteit, hogy végül az új Jelzálogtörvény dogmatikus boncolása kapcsán a joggyakorlat kialakulását és a legújabb birói gyakorlatot is kritikai éllel megvilágítsa. A könyvnek különösen ezek a fejezetei azok, amelyek ezt a munkát, — annak gyakorlati jelentőségén is túlmenőleg, — a közgazdaságtudomány, valamint gazdasági- és hiteljog elméleti művelői részére is nélkülözhetetlen forrásművé avatják. m. o. A „Jog" című folyóiratról. Lapunk f. évi szeptemberi számában a Kritikai Szemlében megemlékeztünik már arról, hogy Szegeden új inegyedévi folyóirat jelent meg „Jog" címen. Ugyanekkor 'kilátásba helyeztük, hogy a 2. szám megjelenése után ismertetni fogjuk az első két szám tartalmát, mert csak így alkotható megfelelő kép az új folyóirat értékéről, életrevalóságáról és szükségességéről. Ismertetnünk kell azokat a neveket is, akiknek fémjelzésével a lap megindult. A szerkesztőbizottság elnökeként Menyhárt Gáspár szegedi egy. ny. r. tanár szerepel. A szerkesztőbizottságban rajta kívül a következők foglalnaik helyet: Hubay László szegedi kir. Ítélőtáblai biró, Pap Róbert,