Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája
23 még nincsen tisztázva és bár vannak mellette szóló más vélemények (így Kovács, Újlaki és Rozsnyay), még kétséges, hogy bíróságaink az ilyen kereset megengedésébe belemennek-e. 8. A különböző államok bírói gyakorlatában megtaláljuk mind a három ismertetett elméletet. A német birói gyakorlat egészen határozottan a szerződési elmélet (Vertragstheorie) alapján áll és elismeri a külföldi választott bírósági ítéletek érvényét tekintet nélkül a viszonosságra és a ZPO. 328. §-ában meghatározott feltételekre. A német bíróságok már az 1930. évi július 25:én kelt perrendi novella előtt is helyt adtak a külföldi választott bírósági ítélet alapján indított teljesítési kereseteknek, s az ilyen perekben la választott bírósági ítéletet tárgyi szempontból nem bírálták felül. A német ZPO. rendelkezéseit a választott bírósági Ítélet alakja, kézbesítése és letétele tekintetében (ZPO. 1039.) nem kellett figyelembe venni. Sokáig vitás volt, hogy a választott bírósági ítélet végrehajtása a „Beschlussverfahren" (ZPO. 1042.) útján eszközölhető-e. Egyrészt e vitás kérdés eldöntése céljából, másrészt, hogy a német jog a második genfi jegyzőkönyvvel összhangba hozassák, az 1930. évi július 25-én kelt novella a külföldi választott bírósági Ítéletek végrehajtását tételesen szabályozta, s a „Beschlussverfahren"-t ezeknek a választott bírósági ítéleteknek részére is széles körben lehetővé tette. Az ítéletnek — a novella szerint — a szerződésre irányadó jog értelmében (itt is a magánjogi elmélet csillámlik át) kötelezőnek vagyis lellebbvitel útján meg nem támadhatónak kell lennie, viszont nem szükséges, hogy az ítélet kézbesítése megfeleljen la ZPO. 1039. §-ának, s nem szükséges az sem, hogy az ítéletet német bíróságnál letétbe helyezzék (ZPO. 1044. I. 2.). A német bíróság anyagi szempontból a novella értelmében sem bírálhatja felül az ítéletet. A végrehajthatóvá nyilvánítás csak abban az esetben tagadható meg, ha la választott bírósági ítélet a választolt bírósági eljárásra irányadó jog szerint érvénytelen, a német ordre public-et sérti, ha a fél a választott bírósági eljárásban nem volt kellően képviselve és a pervitelt nem hagyta jóvá vagy ha a kétoldalú meghallgatás elve sérelmet szenvedett (ZPO. 1044. §. II.). Ellenben nem szükséges, hogy az ítélet indokolással legyen ellátva. Ha a német bíróság arra az eredményre jut, hogy az ítélet érvénytelen, az Ítéletet nem érvénytelenítheti, hanem csupán lazt állapítja meg, hogy belföldön nem ismerhető el. Az érvénytelenítésre annak az államnak a birósága illetékes, amely állam jogának uralma alatt a választott bírósági ítélet áll (ZPO. 1044. §. III.). Az 1930. évi novella óta a „teljesítési per" létjogosultsága természetesen gyakorlatilag a legtöbb esetben megszűnt. Amint a német jog, a svájci is a szerződési elmélet alapján áll és helyt ad a teljesítési pernek tekintet nélkül a viszonosságra. Ugyanez áll a francia birói gyakorlatra is, amely annyiban is tekintettel van (a nemzetközi forgalom szükségleteire, hogy a jövőre keletkezhető vitás ügyekre vonatkozó clause compromissoire kikötését tiltó szabá-