Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A márkás cikkek árvédelmének kérdéséhez

346 A MÁRKÁS CIKKEK ÁR VÉDELMÉNEK KÉRDÉSÉHEZ. Irta: dr. Ranschburg Nándor ügyvéd. Dr. Dobrovits Károly a Közgazdasági Értesítő iez évi július 21-iki számában foglalkozik azon jogvita érveivel, amelyet a márkarikkreverzálisok bemutatási kötelezettsége Ikérdésöben bú­zott két ellentétes kamarai választottbirósági itélet keltett. Dr. Dobrovics ismét láma az eredményre jut, hogy a karteltörvény rendelkezései szerint a márkacikk touábbeladási árát megállapító reverzálisok vagy egyéb írásbeli kikötések kartelhez hasonló jog­viszonyt lalapítanalk aneg és így bemutatásuk elmulasztása esetén érvénytelenekké válnak. Ugyancsak kartelhez hasonló alakulatok szerinte ia márkacikkeket gyártó gyárosok (vagy gyárosok és ke­reskedők) megállapodásai is, amelyekkel ezelk az árrontó vevők­kel iszemben alkalmazandó retorziókban állapodnak meg. Elsősorban ia gyáros és egyes vevője között létesített rever­zálissal vagy kötlevélbe foglalt kikötéssel kívánok foglalkozni. A dr. Dobrovits által követett gondolatmenet szerint a re­verzálist kiegészíti iá gyárosnak azon hallgatólag vállalt viszont­k( .telezettsége, hogy az árvédelmi rendszert hézagmentesen be fogja tartatni; itt tehát kétoldalú kötelezésről volna szó, mely arra irányul, hogy kiküszöbölje a márkucikk eladásával foglalkozó kereskedők kölcsönös versenyét. A gyáros ezen hallgatólagos kö­telezettségvállalása volna tehát az a „gazdasági versenyt szabá­lvozcJ kötelezettség", amelyet a kartelíörvény anegkiván. Maga a reverzális ugyanis még nem szabályozza a kereskedőik versenyét, hiszen ezek között nincs is jogviszony. Ellenben a gyáros azon kötelessiégvállalása, hogy minden kereskedőt ugyanazon ár betar­tására fog kényszeríteni, már a gazdasági verseny szabályozását célozza. Téves azonban az az állítás, hogy a reverzálisokkal kapcso­latban a gyáros és a kereskedők között kétoldalú kötelezettség származott, mert a gyáros nem köteles a hézagmentes árvédelmi rendszert fenntartatni. Kötelezettségről alkkor beszélhetnénk, ha a kereskedő követelhetné a gyárostól a hézagmentes rendszer f< ; ntartását, illetve, ha ennek elmulasztása miatt kártérítést igé­nyelhetne a gyárostól, holott a valóságban a hézagmentes árvéde­lem a gyárostól nem kényszeríthető ki és szankció sem biztosítja azi. Az árv-'delem hézagmentes keresztülvitele a gyáros által tehát (nem kötelezettség, hanem) csupán hallgatólagos feltétele annak, hogy iá kereskedők szerződésen kívül is, ex lege kötelezve legyenek a továbbeladási ár betartására. Ha a gyáros nem gon­dolkodik az árvédelem hézagmentes betartásáról, akkor azok a kereskedők, akik reverzálist nem írtak alá a tisztességtelen ver­senyről szóló törvény alapján nem lesznek kötelesek a gyáros által szabott fogyasztói árt betartani, — sőt talán szó lehet arról is, hogy a reverzálist aláíró kereskedők, az inliézmény szellemé-

Next

/
Thumbnails
Contents