Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Dr. Dobrovics Károly: A kartelek működése és helyzete Magyarországon [Könyvismertetés]

340 rendbüntetés és eljárás, a karteljogi hatóságok közötti összeütközés, a jogügyi igazgatóságnak karteljogi szerepe, a karteljogi nyilvánosság, a vásárra vitt mezőgazdasági cikkek árvédelme, a kartelilleték a törvény életbelépése kérdésiéit a gyakorlati szakjogász szemüvegén keresztül, de az elméleti karteljogásznak is legkitűnőbb segítőtársaként, elemzi, alapos és megbízható válaszokat adnak a magyar kartelközjognak a kartellörvény életben léte óta felmerült, vagy felmerülhető valamennyi problémájára. Tudományos elemzésekbe nem bocsátkozik, jogösszehasonlítássai nem foglalkozik, de a tételes magyar karteljog alkalmazásának becsületes képét adja. Bár talán az állami mindenhatóság üdvös kiterjesztésére vonatkozóan vallott ,nézetét és fejtegetéseinek ezen elv által befolyásolt elemeit olykor •teljesen nem is tehetjük a magunkévá (így a márkacikkek árvédelmi rendszerére vonatkozó nézetét), örömmel csatlakozunk a szerző kartelközjoga által kiérdemelt osztatlan elismeréshez. A karteljog elméleti mivelői külön is hálásak lehetnek a szerzőnek azért, mert a karlelrendészet körében eddig felmerült, — nehezebben hozzáférhető — alsóbirósági határozatokat, nemkülönben kartelhatóságunk közigazgatási döntéseit is ismerteti. E kartelközjogával a szerző derekas munkát végzett,1 amely a mü későbbi kiadásaiban remélhetőleg standard reference-book-ká fog tökéletesbülui. Kár, hogy a szerző a nemzetközi kartelközjognak kevés figyelmet szentel és a nemzetközi kartelmagánjogot érdeklődése köréből kirekeszti. A jövő fejlődés útja az érdekelt államok közreműködésével történő nemzetközi karteleződést mutatja, amelynek tekintélyes nemzetközi jogászi és gazdaságpolitikai areopágok egyre fokozódó figyelmet szentelnek; a szerző magyar karteljoga is teljesebb lett volna, ha benne a nemzetközi kartelek jogi problémáit és a nemzeti kartelek nemzetközi jogi vonatkozásait feldolgozta volna. A mű értékéből nem von le, bár fájdalmas, de könnyen kiküszöbölhető szépséghibájául jelentkezik, a szöveg sok helyen előforduló pongyolasága és nem egyszer hibás punktuációja. A jogászi kar ügyvédtagjait pedig fájdalmasan érinti az a címlap előtt található előtétlap, amelyen egy magánvállalat „kartelügyi tanácsadó" szolgálatait ajánlja fel az olvasónak. A hsznos kézikönyvnek fémjelzését Hallá Aurél magvas, figyelemre méltó, tanulmányszámba menő előszava adja, amely egyúttal a legjobb ajánló levél a szerzőnek sikerrel bíztató további szakirodalmi működéséhez. Dr. Király Ferenc. A Kereskedelmi Jog 30 éves jubileuma. Néhai Grecsúk Károly és dr. Bender Béla szerkesztésében 1904. október 1-én indult meg a Kereskedelmi Jog. Dr. Bender Béla halála után 1913. év elején a lap szerkesztését dr. Szenté Lajos ügyvéd vette át, aki annak ma is felelős szerkesztője; míg a lapnak főszerkesztőjeként Bubla Ferenc néhai kú riai tanácselnök halála óta Kuncz Ödön egyetemi tanár, a hiteljog kiváló előadója működik. A lap 30 éves megjelenése alkalmából a Kereskedelmi Jog jubiláris számot adott ki, melyben oly kiváló cikkírók írtak, hogy maguk a nevek is egymagában programmot jelentenek. A jubiláris számban megjelent cikkek közül megemlítjük a következőket: Bálás P. Elemér: A film szerzőségének problémája. Dr. Bátor