Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Dr. Dobrovics Károly: A kartelek működése és helyzete Magyarországon [Könyvismertetés]

338 processzusát .beilleszti a vállalati — statikai — egybefoglaltságok gazdasági képzetei közé; a trösztök és a koncernek közt helyes és szabatos elhatárolást nem ad, kartelszisztematikája töréseket mutat), általában azonban a kartelek szerepéről, jelentőségéről és a karteleződési folyamat fejlődéséről tárgyilagos és legtöbbször helyes megítélést ad, -amely ép a kart3lek körül íelburjánzott publicisztikai demagógia káros hatásait üdvösen van hivatva ellensúlyozni. Mindenben helyeselhetjük itt a szerző végső konklúzióit a tekintetben, hogy a gazdasági szervezkedést, a verseny kizárási folyamatát nem gátolni, hanem segíteni kell, mert az irányított magángazdaság kérdését a karteleken keresztül a Legkönnyebb, sőt talán egyedül lehetséges megoldani; az iparpolitika és az iparfejlesztés egyben a mezőgazdaság megerősítését is megköveteli, ;a helyes állami beavatkozásnak pedig mindezekben a vonatkozásokban az itt kockán forgó fontos gazdasági közérdekeknél fogva hathatósan — persze más kérdés: milyen módon és minő mértékben — kell érvényesülnie a magángazdaság autonóm szervező tömörüléseiben. A jogi szabályozás fejlődését és a külföldi karteljogi szabályozásokat bemutató, nem helyeselhetően a gazdasági bevezető részben elhelyezett fejezetek, nyilván a már kifejtett okból, csak messze madártávlatból és elmosódó kontúrokkal, nem egyszer >a szabatosság vagy teljesség rovására, ismertetik a vonatkozó anyagot. A francia Code Pénal 419. § -áL módosította az 1926. évi december 3-i törvény, tehát ez a szakasz nincs „a mai napig életben" változatlanul, mint a szerző írja; (más helyen viszont már tud e változásról); az osztrák judikatura által okozott minden látszólagos optikai csalódás ellenére is az osztrák gazdaságpolitika kedvező a karteleződésre; nemzetközi vonatkozásokban az International Law Associatnm 1932. évi oxfordi konferenciáját, a Nemzetek Szövetségének 1933. évi londoni Pénzügyi és Gazdasági Világkonferenciáját, a Nemzetközi Parlamenti Kereskedelmi Konferencia rio de janeiroi 1927. évi ülését, nemkülönben a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara évekre visszamenő nagyfontosságú kartelügyi működését is, ,a teljesség kedvéért, meg lehetett volna említeni; a német karteljogi szabályozás teljesebb ismertetést érdemelnie a szerző által is elismerten reánk gyakorolt behatásánál fogva. A szerző által ebben a részben közölt magyar kartelstatisztikai adatok a magyar kartelüggyel vagy karteljoggal foglalkozó kutatónak becses adalékokat szolgáltatnak. A szerzőnek egységes és részletesebb kartelstatisztikai adatgyűjtésre irányuló kívánalma ma már nemzetközi fórumok kívánságával is találkozik. A kartelmagánjogot a szerző, épen a kar beik öz jog fontossága tekintetében érzett, hivatali működési köréből folyóan is érthető és t;szteletreméltó elfogultsága miatt, csak másodrendű jelentőségűnek érezvén, nem e matériát megillető főhelyen és terjedelemben, hanem mintegy csak a teljesség kedvéért és a munka függelékeként (a kartelmagánjogi rész, leszámítva az ide helyezett gazdaságtani részt, mindössze mintegy 50 oldalt tesz ki, szemben a kétszáz oldalra terjedő kartelközjogi résszel) mutatja be. A szerző e mostoha bánásmódját a magánjoggal szemben a fejezetek címeiből kitünőleg, azzal is indokolja, hogy a magyar karteiközjog már a „tételes" szabályozás színvonaláig emelkedett fel (a magyar karteiközjog a szerzőnél a „tételes magyar karteljog"), ezzel szemben mai karteimagán-