Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A külföldi választottbírósági ítéletek belföldi elismerése és végrehajtása

334 a sérültnek a baleset bekövetkeztében való hibás volta esetén az üzemben' tartó a kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha a balesetet kizárólag a sérült hibája okozta. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1912:LIV. t.-c. 70. §-a első bekezdésének 1. pontja, valamint az 59.200/1912. I. M. számú rendelet /Igazságügyi Közlöny XXI. évfolyam, 12. szám, 411. lap) 1. §-a első bekezdé-sének 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell eldöntenie, az említett elvi határozattal /eldöntött vitás elvi kérdés újabb eldöntése végett <a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát az 1931. évi december hó 1. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára egybehívtam. A Polgárijogi Határozatok Tárába 515. szám alatt fölvett elvi határozat így szól: „A vasút a sérült önhibájának címén csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a baleset kizárólag a sérült önhibájából következett be." A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa pedig a vitás elvi kérdést a következőképen szövegezte meg: „Ha veszélyes üzem körében történt baleset bekövetkeztében a sérültet hiba terheli, az üzembentartónak a balesetből folyó kártérítési felelősség alól ualó mentesülését teljesen kizárja-e az, hogy a baleset előidézésére neki vagy megbízottjának vétkessége is közrehatolt, vagy ilyen esetben a kárté rítési felelősség kérdését a kártérítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell-e elbírálni?" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Koós Emil kir. kúriai bíró. II. A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa közölte velem, hogy leltérni kíván a ni. kir. Kúriának az özvegyi jog korlátozásával .kapcsolatban a korlát >zás hatályának beálltára vonatkozó elvi kérdésben követett attól a gyakorlatától, hogy az özvegyi jog korlátozása csak az Ítélet jogerőre emelkedésével lép hatályba s ennélfogva az özvegyi jog korlátozását kérő örökös az özvegyi jog alól mentesített örökségi jutalékának, illetve kötelesrészének elvont hasznát az dtélet jogerőre emelkedését megelőző időre az özvegytől nem követelheti. A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa szükségesnek tartván ennek az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését, a vitás elvi kérdést az 1930:XXXIV. t.-c. 128. §-ának 1. pontja szerint a ni. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell eldöntenie. Ebből a célból a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát a folyó évi december hó 1. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára az I. polgári tanács termébe egybeh ívtam. (A m. kir. Kúria I. polgári tanácsa a vitás elvi kérdést a követKezőképeíi szövegezte meg: „Özvegyi jog korlátozása esetén tartozik-e az özvegy az özvegyi jog alól mentesített örökségi jutaléknak (kötelesrésznek) a keresetlevél beadásától a korlátozás jogerőre emelkedéséig lefolyt időre eső elvont hasznát kiszolgáltatni?" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Alföldy Dezső kir. kúriai bíró.