Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 7. szám - Az Inernational Law Association nemzetközi karteljogi bizottságának jelentése

227 one ed il funzionamento di Consorzi fra esercent uno stesso rame di activitá economica) hoztaik karteltörvényeket, illetve bocsákttaik ki karteljogi vonatkozású közigazgatási rendelkezéseket, míg az 1033—1934. években Lengyelország (1933. március 28-án kell lengyel karteltörvény), Csehszlovákia (1933. évi július 12-én keli 141. sz. csehszlovák törvény a kartelekről és monopóliumokról), Németország (1933. évi július 15-i törvény a Kartellocrordnung módosításáról; 1933. évi július 15-i törvény e kényszerkartclek felállításáról; 1933. évi december 18-i tövény a kartelszerződésekbe foglalt választott birósági megállapodásokról, 1933. szeptember 13-i törvény a birodalmi élelmezési hivatalról és a mezőgazdasági termékek piac- és árszabályozására vonatkozó intézkedésekről, 1934. február 27-i törvény a német gazdasági élei organikus felépítésének előkészítéséről)-) karteltörvénvei, illetve újabb karteljogi vonatkozású intézkedései szaporították a beiföldi tételes karteljo'gok anyagát. Figyelemreméltók még az Amerikai Egyesült Államok új gazdaságpolitikai utakon járó törvényhozása (az 1933. június hó 16-i National Industrial Recovery Act), a francia karteltörvónyjavaslat (Projet de loi relatif au régime des ententes commerciales et industrielles, a Szenátus 1932. é,Ti 182. sz. irománya).3) Mindezek a törvények, törvényjavaslatok és rendeletek nemcsak azt bizonyítják, hogy ismét felmerült egy, legalább is a kontinentális karteljogi jogalkotást és az ezzel kapcsolatos (birói és közigazgatási) jogalkalmazást összehasonlító 2) A németországi jogfejlődés tekintetében Dr. Geiler és Dr. Wolff szolgáltak a bizottságnak részletes ismertetővel, amelyekért külön is köszönetünkéi fejezzük ki. V. ö. még Dr. . Reinhold Wo///nak, bizottságunk tagjának, Die neue deutsche Kartellentwicklung c. tanulmányát a „Schaffen :ina Wettbewerb" (Prága) 1934. évi folyamának 14. és köv., 12. és köv. i>] ialain. — A német karteljogi jogszabályok összefoglaló gyűjteményét Müllensiefen-Dörinkel Das neue Kartell-, Zwangskartell- und Pre'.siiberwachungsrechl (1934.) c. munkája, nagy kommentárját pedig Callmann: Das deutsche Kartellrecht (1934.) c. műve adja. 3) Hollandiában, bár ennek az országnak nincs karteltö/vénye, az ulóbbi években a termelést, a be- és kivitelt számos törvény szabályozta, aminek folyományaként igen sok kötelező organizáció — kényszerkartel — keletkezett az állam ellenőrzése alatt. Ilyen organizációk főleg a mezőgazdaság, a kertgazdálkodás és az állattenyésztés körében szerepelnek, mint ÍX világgazdasági válság folytán életbehivott, átmeneti jelenségek. (Dr. van Loon közlése.) Ausztriának sincs karteltörvénye, de a kartelekkel szemben amúgy is 1 arátságos állam, a gazdaságpolitikai szempontokból előnyös karlelek képződését tekintélyérvel támogatja, iparának a külföldi kartelekkel összeköttetésére való lépését elősegíti, sőt állami autoritás és felügyelet mellett maga i« szervez kartelt; így a faiparban és a fakereskedelemben. ^Dr. WeissWallenstein közlése.)