Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi összeférhetetlenség. Adalék az új Ügyvédi Rendtartás készülő törvényjavaslatához

71 lan beadványokat készít, jóerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző megbízást vállal, mások jogainak kijátszására jogsegélyt nyújt, akár perben akár peren kívül olyan lépéseket tesz, amelynek célja költségokozás, ügyvédi készkiadásra és munkadíjra oly megállapodást köt, melynél a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között akár az ügyvéd javára akár terhére feltűnő aránytalanság mutatkozik, ügyfél szerzésre az ügyvédi tekintélyt lealacsonyító vagy az ügyvédi hivatás körében tisztességtelen versenyt jelentő eszközöket és módokat vesz igénybe, gondnokság, csőd vagy kényszeregyességi eljárás alatt állott, mely már megszűnt, bármily bűntett vagy vétség miatt bármikor jogerősen elitéltetett, még ha kegyelemben részesült is. 5. §. (Az összelérhetetlenség fennforgása és joghatása.) 1. Az abszolút összeférbetetlenség, amelynek eseteit csakis törvény határozhatja meg és amelynek fennforgása csakis a hivatalvesztést, az ügy\édkedéstől elmozdítást, a gondnokságot, a csődöt, a kényszeregyezségi eljárást, illetőleg a közhivatalnoki állástól felmentést kimondó jogérvényes közhatósági határozat alapján állapítható meg, — kizárja az ügyvédi kamarai tagságot. 2. A relatív összeférhetetlenség esetén az illető ügyvéd bejegyzésére illetékes Ügyvédi Kamarai választmány mint összeférhetetlenségi bizottság az ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi szankciója mellett 1. a szolgálati viszonyban lévő ügyvédre nézve az ügyvédi gyakorlat jogát —- belátása szerint — az illető ügyvéd szolgálatadójának ügyvédi jogsegélyére szoríthatja, 2. a volt közhivatalnokra nézve az ama közhatóság előtt való ügyködést, melynek kötelékébe tartozott vagy amely mellett müködött, a kamarai bejegyzés elrendelésével egyidejűleg s a Kamarai Választmánynak belátása szerint megállapítandó de három évnél nem rövidebb időtartamra eltiltja. 3. Az eseti összeférhetetlenség fennforgását és jogi következményeit az illető Ügyvédi Kamara Választmánya mint fegyelmi bíróság állapítja meg, jogában állván az ily összeférhetetlenségi helyzet általa megállapítandó záros határidő alatti meg nem szüntetéséhez vagy bármikori megismétléséhez az illető ügyvédnek az ügyvédi lajstromból való törlése szankcióját akár oly esetben is hozzáfüzendőnek kimondani, amikor az összeférhetetlenség megszüntetése a múltra nézve a fegyelmi bíróság megítélése szerint teljes büntetlenséget indokol. 6. §• (összeférhetetlenségi vélemény.) 1. Összeférhetetlenségi ügyben az Ügyvédi Kamara Választmánya a Kamara bármely tagjának — kérelmére — véleményt ad.