Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Az ügyvédi összeférhetetlenség. Adalék az új Ügyvédi Rendtartás készülő törvényjavaslatához

68 a jelzálogos hitelező nagyobb összeg erejéig kapjon kielégítést, mint amilyen összeg erejéig az eredeti bejegyzésnek megfelelően kielégítést kaphatott. Már pedig a költségtermészetíí követelés kamatmentes, míg a tőketermészetű követelés erejéig bekebelezett jelzálogjog alapján a jelzálogjog a Jt. 23. §-a szerint nemcsak a követelés bejegyzett összegének, továbbá a bejegyzett kamatnak és mellékszolgáltatásnak, hanem a törvénynél fogva a követelés törvényes kamatainak, a jelzálogos követelés felmondásával járó költségeknek és a követelésnek a jelzálogjogból való kielégítésével járó per és végrehajtási költségeknek is fedezetül szoigál. Nyilvánvaló tehát, hogy a költség biztosítására bekebelezett és résztörlesztés folytán felszabadult ranghellyel a keretbiztosítéki jelzálogjog mögött álló hitelező sérelme nélkül nem lehet akként rendelkezni, hogy azt keretbiztosítéki jelzálogjogi tőkévé alakítsuk át, mert ha ezt a gyakorlatot követjük, elő fog állani az a helyzet, hogy a pénzintézetek pl. 5000 P tőke és 25.000 P költségbiztosítéki keretet fognak kérni bekebelezni. Az ingatlan tulajdonosa ezzel azután ki is merítette hitelót, ha ingatlana például csak 30—35.000 P-t ér. Ebből is kitűnik, hogy milyen abszurd helyzet áll elő, ha a jelzálogtörvény 18. §-át nem szigorúan magyarázzuk. El sem képzelhető ugyanis, hogy a hivatkozott rendelkezéssel a törvényhozónak oly célja lehetett volna, amellyel nem csak ia később következő hitelezők károsíthatok meg, de amely magának a telekkönyvi tulajdonosnak érdekével is ellenkezik. AZ ÜGYVÉDI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG. Adalék az új Ügyvédi Rendtartás készülő törvényjavaslatához. Irta: Dr. Tihanyi Lajos ügyvéd, Pest vármegye tb. tiszti főügyésze. Az ügyvédi összeférhetetlenség ügyének .a készülő új Ügyvédi Rendtartás körében való rendezésére vonatkozó gondolataimat foglalom itt össze oly tömören, amilyen tömörségre csak az itt éppen ez okból választott törvénytervezeti forma nyújthat módot. E gondolatok a magyar ügyvédség és nemzetünk mai helyzetének szem előtt tartá^ sával, de a magyar ügyvédség tradicionális szellemében, léhát a magyar igazságügy egyetemes érdekét szolgálva, élő jogunkat igyekez-; nek továbbfejleszteni és pedig — egyik-másik irányban — az összeférhetetlenségi ügy szorosan Vett körén túlmenőleg is. Ez volna egyszersmind a Tervezet általános indokolása;* részletes indpkolásáty ez alapon már maga a Tervezet szövege is megadja. L. ez irányban még ...4- ür^védkérdés szoiiálpolilikája" című tanulmányomat a Magyar Szemle 1931. évi szeptemberi számában.