Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, plius és augusztus hó II ^ ^ ^ & melléklapokkal 2-40 P. Sxerkesztöség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. 6 szám ára az első félévre 12-— P. Telefonszám: Aut. 538—83 || 2. szám. Budapest, 1933. február hó. XIV. évfolyam FELSŐBIRÓSÁGI ELNÖKÖK ÉVNYITÓ BESZÉDEI. DR. JUHÁSZ ANDOR, A M. KIR. KÚRIA ELNÖKE: Főmóltóságú magyar királyi Kúria! Az 1929. évben megtartott évnyitó beszédemben az igazságszolgáltatás vuntatottságából eredő hátrányokkal és visszásságokkal foglalkoztam, kutatva ennek <a korszerűtlenségnek az okait és az orvoslás módszereit. Felszólalásommal, amint annak akkor kifejezést is adtam, az illetékes körök (figyelmét is felhívni kívántam igazságszolgáltatásunknak erre az idült bajára s megemlítettem, hogy úgy ezen a helyen, mint a törvényhozás termében — szinte az unalomig — hirdettem már a birói eljárás egyszerűsítésének és a birói fórumok célszerű összevonásának a szükségességét. Az 1930. évi megnyitó beszédem a tételes jogszabályok túltengése körül mozgott, nevezetesen a jogban való tájékozódást mindinkább megnehezítő törvénytúltermelés okaival foglalkoztam a jelzett alkalommal s egyebek között arra az eredményre jutottam, hogy szakítani kellene a törvények mindenhatóságába vetett hittel, vagyis azzal a felfogással, hogy új törvényszakaszokkal a társadalmi és gazdasági élet minden baján segíteni lehet, kiemeltem továbbá, hogy gyakran nem is a régi jogszabályokban van a hiba, hanem a végrehajtás tökéletlenségében. Végiig 1931. évi elnöki megnyitómban a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t.-cikket méltattam s igyekeztem eloszlatni azoknak az aggályait, akik a polgári- és büntető perrendtartás minden egyes rendelkezésében garanciális elemet és a gyakorlati tapasztalatok követelte minden újításhan biztosítékrombolást látnak. Ha ezek előrebocsátásával vizsgálat tárgyává teszem a kormány nemzeti munkatervének IV. fejezetében foglalt igazságügyi programmot, megnyugvással állapíthatom meg, hogy a kormányprograinmnak ez a bennünket elsősorban érdeklő, része megfelel azoknak az elgondolásoknak, amelyeikre hosszú birói tapasztalataim alapján ismételten rámutattam. A munkaterv 27. pontja szerint ugyanis az igazságügyi kormány nem törekszik minden áron új jogszabályok alkotására, ellenben fo-