Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei

40 reformja? Az előadó a körüliéiül egy évvel ezelőtt kibocsátott 5800/1931. I. M. számú rendeletből indult ki, amely az ügyvédeknek a törvénykezési illetékekért való elsösorbani felelősségét felfüggesztette, de hozzáfűzie, hogy ezt abban a reményben teszi, hogy a törvényhozás a törvénykezni illetékek befolyásának biztosítása céljából a Pp. rendelkezéseit módosítani fogja. Ebben az irányban azután egyes ügyvédek részéről több irányban történtek kísérletek, előadmányok és tervezetek készültek, amelyeket az előadó ismertetett. Majd ismertette a német rendszert, amely a peres eljárást három fázisra (idézés, bizonyítás, határozat) osztja s amely szerint a bíróság az egyik fázisból nem mehet át a másik fázisba addig, amíg az egyes fázisok után megállapított illeték leróva nincsen. Ezután bemutatta az általa és dr. Horváth László budapesti ügyvéd által a Budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából készített tervezetet. Hangsúlyozta, hogy a tervezet készítésénél a fenti rendelet utasításszerű rendelkezését és azt tartották szem előtt, hogy a nagy adminisztrációt és hatalmas apparátust igénylő leletezési rendszert a tervezet a lehetőségig kiküszöbölje. Ezt a tervezet az 1914:XLIII. t.-c. rendszerének egyébként! fenntartása mellett olymódon véli elérhetőnek, hogy az illetékhiánnyal beadott beadványokat, amennyiben az illetékhiányt felhívás dacára nem pótolják, visszautasítani, illetve azt rendeli, hogy a beadványok addig az iratokhoz ne csatoltassanak, amíg az illetékhiány pótolva nincsen. A határozati illetékek lerovásának biztosítására pedig az szolgálna, hogy a bíróság az elsőbirői határozatot addig meg nem hozhatja, amíg a határozati és az eljárás folyamán felmerült egyéb (jegyzőkönyv, melléklet stb.) illetékeket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban és egyes más esetekben — mint pl. pergátló kifogás, igazolás stb. esetében — azonban az eljárás visszaélések lehetővététele nélkül nem volna alkalmazható, miértis ezekben az esetekben a leletezési rendszert meg kellett hagyni. Az előadó végül részletesen foglalkozott a tervezettel szemben felmerült aggályokkal és kifogásokkal, azokat részben megcáfolta, részben pedig maga is rámutatott arra, hogy a tervezet igen sok tekintetben adott esetben lényeges javításokra és tökéletesítésekre szorulna. Az előadás nyomán keletkezelt vitában dr. Doroghy Kálmán és dr. Gisskan Jakab ügyvédek vettek részt, végül az elnök tette meg észrevételeit és rámutatott arra, hogy a német perrendtartás simán és zökkenés nélkül vitte keresztül ezt a rendszert olyfomnán, hogy a pénzügyi hatóságoknak a törvénykezési illetékek körül semmiféle teendőjük nincsen. Hibaigazítás. Lapunk 1932. évi november havi (9.) számában a ,.Glossza" című ismertetésben, a 306. oldalon, felülrőll számított 21. és 22-ik sorok helyébe a következő szöveg teendő: adiecliivum az ismeretlen, mert a kötelem ismert .,nomen"-nek tételezendő fel köztünk jogászok között. Ismeretlensége miatt a ,.fajlagos" 5018 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület. Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.