Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

346 A jogérvényesítési szempontot nemzetközi magánjogi vizsgálat tengelyévé még nem tették. A jogérvényesítési szempont a nemzetközi forgalomban szereplő érdekek összekapcsolását jelenti: <a felekét, mely a célzott joghatások megvalósításában, esetleg kikényszerítésében, az államokét, mely a szuverénitásuk védelmében álló érdekekkel össze nem egyeztethető joghatások távoltartásában áll. A nemzetközi magánjogi szabályozásiban meg kell találni e különböző végpontokról kiinduló összetevők eredőjét. Sajnos ma még a keresés stádiumában vagyunk és a nemzetközi magánjogász pozitív jogi rendelkezések helyett mindenütt problémákat talál. A jogérvényesítés gondolata a nemzetközi magánjogi szabályok létének részben magyarázatát adja, részben értékmérőt szolgáltat a nemzetközi magánjogi törvényhozásnak és bíráskodásnak. A jogérvényesítésnek a nemzetközi forgalomban az támaszt nehézséget, hogy a jogalkalmazási és illetékességi szabályokat minden állam törvényhozása önállóan állapítja meg és így nincsen biztosítéka annak, hogy az egyik államiban hozott ítélet a másik államban kikényszeríthető lesz. Hiányzik az egyetemes nemzetközi törivéhyihozó fogalma és hatalma, aki a nemzetközi jogszolgáltatás terén az illetékesség törvényeit megállapítsa. Ha most már e szerep az egyes nemzeti törvényhozásoknak jut, ezek önálló megállapításának gyakorlati értéke a nemzetközi életben csak akkor lehet, ha illetékességi és jogalkalmazási törvényeiket egymásra való tekintettel állapítják meg. Hiába állapítja meg valamely állam saját bíróságának az illetékességét, illetőleg hiába mond e bíróság hazai jogának az alkalmazásával Ítéletet, ha a jog érvényesítése megkívánja, hogy a hozott ítéletet más állam elismerje, illetőleg hogy már a jogalkalmazás alapja ellen kifogást ne emeljen. Mert ez előfeltételek hiányában a teljesítés kikényszerítésére, végrehajtásra sor nem kerülhet. Ha a nemzetközi jogszolgáltatás terén valamely jogeset eldöntésére különböző államok bíróságai egyaránt illetékeseknek tekinthetik magukat, viszont annak a biztosítása, hogy ezek a bíróságok ugyanazon a jogalapon hozzanak döntést, hiányzik, annak sincsen biztosítéka, hogy a meghozott ítéletnek nemzetközi viszonylatban anyagi jogereje lesz, mert egy bíróság sem vitathatja magának, hogy ítélkezésével az egész világ jogát ikötelezi.20) Ugjr a nemzetközi perjog, mint a nemzetközi magánjog kiépítése a jogérvényesítést kívánja szolgálni a nemzetközi forgalomban. Csak az a jogi szabályozás lehet helyes, mely e szempontot kellőképpen figyelemre méltatja. De csak a jogérvényesítés szempontjának a követésével lehet helyes támpontokat találni, hogy a nemzetközi magánjogi szabályozás alapvető problémáival szemben állást foglalhassunk, pl. az ordre public tartalmának meghatározása, vagy a felek nemzetközi magánjogi autonómiája kérdésében. 20) ,,'bind the rights oí Ihe whole world" (Buchanan v. Rucker, 1808., 9 East 192.), Beale: International Jurisdiction oí Courts. Cambridge Legal Essays, 1926., 41.