Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

338 szüntetésére irányuló eljárás eltart, feltéve, hogy az eljárás tényleg a védettség megszüntetését eredményezi. Természetes, hogy a védett birtok intézményének létesítése igen nehéz feladatok elé állította a jogszabályalkotót és bizonynyal — határesetekben — nehéz kérdések elé fogja állítani a bíróságokat is. Példaképen utalunk az adóstársi jogviszony problémájára. Igazuk van tehát a rendelet azon kritikusainak, akik szemére vetik a rendeletnek, hogy a rendelet nem tartja tiszteletben azt a magánjogi szabályt, amely szerint a kezes mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a főadós érvényesíthet,7) de kétségtelen, hogy még súlyosabb kritikát érdemelt volna a rendelet, ha a gazdavédelemre gazdasági és erkölcsi jogosultsággal nem biró adóstársakat, kezest éppen úgy megvédte volna, mint a védelemre szoruló gazdaadósokat. Nézetünk szerint itt két rossz között kellett választani és azt hisszük, hogy a rendelet a kevésbbé rosszat választotta. A védett birtok intézményén kívül a rendelet egyéb gazdavédelmi jogszabályokat is tartalmaz, így a nem védett gazdaadósoktól követelhető kamatmaximumnak 51/2%-ban való megállapítását, ingatlanok magánkézből való eladási lehetőségét végrehajtási árverés hatályával, a nem védett gazdaadósokkal szembeni végrehajtási cselekmények elhalasztását rendkívüli károsodások esetében, végül pedig pénzügyi természetű intézkedéseket, amelyek a gazdavédő rendelkezéseknek a hitelezői oldalon előidézett hatásait igyekeznek méltányosan megoldani. Mindezek az intézkedések nem alapvető jelentőségűek, átmeneti természetűek, elvi jelentőségük tehát a védett birtok intézményének fontosságával szemben csekélyebb. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS SZEMPONTJA A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGBAN. Irta: dr. Komin Ferenc. Ha a jogügylet a nemzetközi forgalom ügyletévé válik, jogi szabályozása csak a nemzetközi magánjog szabályainak a segítségével valósulhat meg. Az első feladat a jognak vagy esetleg különböző jogoknak iá 'megállapítása, amelyek rendelkezéseinek az értelmében kell a felmerülő kérdésekre feleletet adni és per esetében a vitát eldönteni. A jogügylet szabályozását közvetlenül csak az anyagi jog (pl. vétel esetében a kötelmi jognak általános és a vételre vonatkozó különös szabályozása) nyújthatja, de az anyagi jogi igazság feltárása a célja a nemzetközi magánjog szabályainak is, csakhogy közvetve szolgálnak e célnak. A nemzetközi magánjog szabályai — a szokásos és megkedvelt elnevezéssel élve — a törvényösszeütközések problémáját (collisio statutorum, conflit des lois, conflict of laws) oldják meg. Mint jogalkalmazási vagy utaló szabályok feltételezik anyagi jog7) Dr. Teller Miksa: Jogtudományi Közlöny 1933. 242.