Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének szabályozása

336 Mind a három gondolatot a rendelet a „védett birtok" intéz­ményének létesítésével valósítja meg. IA védett birtok intézménye lesz tehát a gazdaadósságok rendezésének alapja. A védett bir­tok ingatlanjogunknak új intézménye, a korlátozott ingatlan­tulajdon sui generis esete, mint amilyen a hitbizomány, családi­birtok, hadi-telek, vitézi-telek. A rendeletben megállapított elő­feltételek megléte esetében a tulajdonos kérheti földbirtokának védetté nyilvánítását, vagyis a védett birtok létesítéséhez a tu­lajdonos akaratnyilvánítása szükséges. A védett birtok tulajdo­nosának tulajdonjoga korlátozott: a) SL védett birtok tulajdonosa pénzkölcsönből, vagy áru­hitelből eredő követelés címén jelzálogjogolt a birtokra nem engedélyezhet;2) b) 3. védett birtok közfelügyelet alatt áll, c) a védett birtok a 10. §-ban megállapított esetekben a hitelezői felügyelet alá kerül. Ezekkel a tulajdoni korlátozásokkal szemben a védett birtok tulajdonosának a rendelet igen tágkörű gazdasági és jogi elő­ínyöket nyújt: a) SL védett birtok különleges végrehajtási védelem alatt áll (9. §.); b) a védett birtokon jelzálogjoggal biztosított követelés­nek 1933. október 23-áig lejárt és 1932. április 1-éig el nem évült kamatai a lejárt kamatkövetelés jogi jellegét elvesztik, a tőkeköveteléshez csatoltatnak és minden tekintetben az alapul­fekvő tőkekövetelés jogi helyzetébe jutnak, ennek folytán a tőke biztosítására bekebelezett jelzálogjogi fedezet ia tőkekövetelés rangsorában reájuk is kiterjed a telekkönyvi bekebelezés tar­talmára való tekintet nélkül; c) a védett birtok tulajdonosának kamatterhét a rendelet az általános, sőt a gazdaadósságokra megállapított speciális kamathatárnál alacsonyabban állapítja meg. Ezenkívül a rendelet iaz eladósodás bizonyos maximális mértékét (a kataszteri tiszta jövedelem 40-szeresét) túlhaladó esetben úgy állapítja meg a kamatot, hogy a tulajdonos az adósság összegére való tekintet nélkül a birtok átlagos minősége szerinti egységösszeget fizeti;3) d) hátrálékos adótartozását 2) A rendelet 4. §-a ugyan általában azt mondja, hogy a védett bir­tokra magánjogi címen újabb jelzálogjog be nem kebelezhető, azonban ezt a rendelkezést a szövegben meghatározott körre szorítja a 4. §. elsői be­kezdésének a 14. §. 3. pontjával való egybevetése, mert ebből kiderül, hogy 1932. évi március 31-ike utáni követelés alapján jelzálogjog igenis bekebe­lezhető, csak éppen a pénzkölcsönből vagy áruhitelből eredő követelés biztosítására szolgáló jelzálogjog van kizárva. Az 1932. március hó 31-ike előtt keletkezett magánjogi címen alapuló követelések alapján való meg­terhelés tágabb körben van kizárva, de ez a gazdaadós jö\öbeli gazdálko­dását nem korlátolja. 3) 10 korona tiszta kataszteri jövedelmű átlagos földnél holdanként 1 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents