Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének szabályozása

333 E kis dolgozatnak annak nyomatékos hangsúlyozása a célja, liogy egyfokú fellebbvitel esetén az itt körvonalazott vagy még tágabb körben kell a felsőbirónak biztosítani a ténykérdés felülvizsgálatának jogát, mert a büntető biró oly mélyen nyúl be az élet alakulásába, hogy a büntető jogban oly fontos történeti igazság végleges megállapítását nem lehet megnyugvással egvedül az alsóbiróra bízni. Az orvosi tudomány haladásáról egy angol orvosi szaklap úgy vélekedett, hogy ha nem is gyógyít meg több beteget, de bizonyára kevesebbet öl. Nekünk jogászoknak igényeink tovább mennek, mi teljesen ki akarjuk küszöbölni — már amennyire a gyakorló emberi erőtől te lik — a justizmordokat, ezért minden erőnkből kell küzdenünk a történeti igazság helyes megállapításának sikeréért, tehát a reform javaslatokat e gondolatkörből nem lelhet kikapcsolni. Liszt ,,Der Zweckgedanke ina Strafrecht" című dolgozatában remekül fejti ki, hogy a társadalom önkorlátozása által miként lett a büntető hatalom büntető joggá. Ez a jog azonban csak akkor érdemli meg e nevet és megy át <a nép tudatába, ha alkotóinak géniuszán kívül az életből, a viszonyokból, s a nemzet jogérzékéből tevődik össze. A GAZDATARTOZÁSOK FIZETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA. Irta: dr. Bátor Viktor. A mezőgazdasági termények árzuhanása előtti időben keletkezett gazdaadósságok rendezése az 1932—33. években az ország elsőrangú jelentőségű gazdasági és szociális problémájává lett. Körülbelül másfél év óta ideiglenes adósvédelmi rendelkezések zárták el a jogérvényesítés rendes útjait azok elől a hitelezők elől, akiknek adósai kizárólag vagy túlnyomórészt mezőgazdák. Ez az ideiglenes adósvédelem súlyos politikai, gazdasági és társadalmi hátrányokat okozott. A gazdaadósságok ügye politikai jelszó lett, amelyet pártpolitikai célra használtak ki oly mérvben, hogy a közvélemény már-már azt hihette, hogy a gazdaadósságok kérdése a magyar mezőgazdasági lakosságnak legáltalánosabb érdekű, legégetőbb és legfontosabb problémája. A magyar mezőgazdaság hitelképtelenné vált. Ki merhetett a magyar mezőgazdának hitelt adni, amikor teljesen bizonytalan volt, hogy a végleges rendezést hozó szabályok mely követelést milyen jogi és gazdasági korlátozásnak és csonkításnak fognak alávetni. Végül pedig kettős társadalmi kárt is okozott az ideiglenes adósvédelem. Egyrészt aláásta a szerződések, az érvényesen elvállalt kötelezettségek tiszteletét és ezzel megtámadta a kapitalista gazdasági rend alapjait, .másrészt gyengítette az eladósodott gazda felelősségérzését gazdálkodása eredményességéért, mert bizonytalan helyzetében nem tudta kinek gazdálkodik. „A gazdaadósságok rendezése" tehát tovább halasztható nem volt, az ideiglenes adósvédelmet feltétlenül meg kellett