Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Az egyfokú fellebbvitel

330 A helytelen ténybeli következtetésről később fogok megemlékezni. Mindezek a hibák a felsőbíróságnál pusztán az iratok alapján is felismerhetők és orvosolhatók, semmi akadálya sincs tehát annak, hogy ilyenek esetében a felsőbíróság megsemmisítse az alsófokú bíróság ítéletét. Épen azért, mert az ilyen hilbák súlyosan érinthetik •a felek jogait, módot kell adni arra, hogy -ezekből laz okokból a felek is perorvoslattal élhessenek, hatályon kívül kell tehát helyezni az idézett jogszabályoknak lazt a rendelkezését, hogy a felsőbíróság ily határozatot csak hivatalból hozhat. Az egyfokú fellebbvitel esetében azonban a felülvizsgálatnak illetve fellebbvitelnek ez a kiterjesztése egymagában nem elegendő. Ezekben az esetekben ugyanis — kivéve a helytelen ténybeli következtetést, — az alsófokú bíróságnak egy ritkábban előforduló súlyosabb elnézésével vagy mulasztásával állunk szemben, hiszen ritka eset az, hogy az alsóbiróság mellőzi lényeges körülmény megállapítását, vagy hiányos, homályos iratellenes tényállást állapít meg, mert mindez bizonyos felületességre mutat, amitől bíróságaink általában mentesek. A tényállás érintésének az a leglényegesebb eszköze, ha a felsőbíróság akár hivatalból, akár semmiségi panasz folytán azon <az alapon is felülvizsgálhatja az alsóbiróság Ítéletét, hogy a tényállás megállapítása helytelen ténybeli következtetéssel történt. A hivatalbóli felülvizsgálatra jelenleg a törvény (II. Bn. 33. i§.) módot ad, azonban ezt a jogszabályt a gyakorlat kissé szűk körűen, úgy magyarázza, hogy megsemmisítésnek ez alapon akkor van helye, ha nyilvánvaló, hogy az alsóbiróság a mérlegelés jogi művelete alapján megállapított tényből helytelenül vont következtetést egy más tény megállapítására, amely már a jogkérdés keretébe tartozik. Például egy elgázolási esetnél az alsóbiróság tényként állapítja meg, hogy az elgázolást közvetlenül megelőző időben a járműt a soflor milyen sebességgel vezette, azonban helytelen következtetést vont arra a körülményre, hogy ez a sebesség adott esetben megengedett volt-e vagy sem. Különösen tehát ezt a gyakorlatot kell tágítani, esetleg a törvény megfelelő módosításával is oly irányban, hogy a felsőbíróság széles körben vizsgálhassa felül a ténykérdést is. Nézetem szerint a büntető perben is helytelen a ténybeli következtetés, ha az az általános tapasztalati igazságokkal, a köztudomású tényekkel, a logika, technika szabályaival ellenkezik, nem felel meg az okszerű elgondolás szabályainak. Ide tartozik az, hogy a következtetés csupán feltevésen alapszik, nemkülönben annak felülbírálata, hogy a tanú aggályosságának megállapítása, a vallomás el- vagy el nem fogadásának indokolása, a szakértő véleményéből levont következtetés az okszerűséggel ellenkezik stb.; tehát minden megállapítást, lahii ezen elvekkel nincsen összhangban, a helytelen ténybeli következtetés fogalmi köréhe kell vonni. Ahogy a polgári bíróság gyakorlatában a Pp. 534. §-ának rendelkezése folytán helytelen például a ténybeli következtetés: abból,