Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 8. szám - A polgári perrendtartás magyarázata
289 van fenntartva. Érthető tehát, hogy úgy az ügyvédek, mint a közjegyzők elejétől kezdve és különösen az 1904:XI. t.-c. alapjául szolgáló javaslat benyújtásakor a legélesebb harcol kezdték meg és folytatják jelenleg is a jegyzői magánmunkálatok megszüntetéséért. Ebben a mozgalomban azonban ezt a két foglalkozási ágat nem annyira önző érdek, hanem elsősorban közérdek vezeti. Figyelembeveendő ugyanis, hogy a községi jegyzők a maguk másféléves tanfolyamukon csupán igen hiányos jogi kiképzésben részesülnek, szemben az ügyvédek és közjegyzők legalább 8 évig tartó tanulmányi idejével és az ügyvédi vizsgában rejlő legmagasabb fokú képesítéssel. Ennek következménye azután az, hogy a községi jegyzők igen sok esetben a legsúlyosabb jogi műhibákat követik el. Előadó ennek bizonyítására az életből vett számos példát sorolt fel, amelyek világosan mutatják, hogy a falusi nép a falusi jegyzőknek a jogban való járatlansága és az általuk elkövetett jogi műhibák folytán milyen anyagi károsodásoknak lehet kitéve. A köz szempontjából rendkívül fontos és egyben eléggé (nem kárhoztatható jelenség az, hogy a jegyző, aki ha nem is mindenben formálisan, de véleményadása és javaslattétele folytán lényegileg birói joghatósággal felruházott tisztviselő, ugyanazoktól a feliektől ellenszolgáltatásért megbizásokat vállalhasson, akiknek az ügyéiben hatóságként eljárna hivatott. Annyival kevésbé tűnhető meg ez az állapot, mert ez a legsúlyosabb tisztviselői inkompatibilitást szüli. Az ügyvédi kar (tehát teljes joggal küzd ennek az őt illető jogterületnek meghódításáért, már csak azért is, minthogy az ügyvédi nyomor legbiztosabban, leghatásosabban és leggyorsabban ezen ia módon volna megszüntethető, és pedig anélkül, hogy az ügyvédi kar a köztől bármi áldozatot kivánna, sőt ellenkezőleg, a jogsegélynyujtás szakszerű ellátásával egyenesen' a közérdeknek használna. Dr. Dubay István sátoraljaújhelyi ügyvéd előadásának címe: Az ügyvédség helyzete a kisgazdák és kisiparosokkal való vonatkozásban. Előadásában rámutatott arra, bogy a dolgozó kisiparosok és kisgazdatársadaloim a legveszélyesebb helyeken helyeződött el s ez az oka annak, hogy a felcsapó hullámok a legtöbbjüket imár lesodorta a felszínről. Megfigyelve az ügyvédek elhelyezkedését, az állapítható meg, hogy bár találunk a kartelek, a nagyipar és a magukat vezetőknek hivők közelében is elhelyezkedő ügyvédeket, az ügyvédek nagy tömege mégis csak a kis emberek között él s azokkal eimelkedilk gazdasági jólétre s azokkal együtt következik be gazdasági pusztulásuk is. Egymással tehát a legteljesebb sorsközösségben és egymásrautaltságban élnek. Elengedhetetlen ezért, hogy a kisiparos és a kisgazdatársadalom az ügyvédséggel harmóniában igyekezzék dolgozni. Köztudomású, hogy a kibírhatatlan gazdasági helyzetben bűnbakokat keresve, gyakran szoktak az ügyvédekre gondolni és a védelem teljesen tárgyilagos alapon nagyon könnyűnek is mutatkoznék. A közös balsors kell, hogy a kispolgári társadalmat összekovácsolja az ügyvédséggel, mert bizonyos az, hogy csak közös erővel indulhatnak el azon az úton, mely jobb gazdasági viszonyok felé visz. Vannak, akik az állam gépezetében a kispolgárságban csak egy kereket látnak, az ügyvédségnek azonban azf kell hirdetnie, hogy a kispolgári társadalom nem kerék, kü-