Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - A polgári perrendtartás magyarázata

287 közoktatásügyi minisztérium valóban a legmegfelelőbb embert nyerte meg. Nem mulaszthatom el a munka csinos külsejének és olcsó árának (3 P 40 f.) a kiemelését sem és különösen meg kell emlékeznem arról, hogy a jeles munka megjelenését Zemplénvármegye közönsége tette lehetővé, ezzel komoly szolgálatot téve a miagyar közművelődésnek. Az a lelkes hangú előszó, amellyel Zemplén vármegye alispánja a művet útjára bocsátotta, egymagában is a jobb magyar jövendő egy reménysugara. Nizsalovszky Endre. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás egységes szerkezetben. Összeállították: dr. Pongrácz Jenő és dr. Balassa György ügyvédek. Miként a (könyv címe mutatja, szjerzők a számos módosító rendelet folytán már alig áttekinthető anyagot egységes szerkezetbe foglalták össze. A könyv gyakorlati jelentősége ebből már az első pillanatra felisimerihető. Fokozza a könyv gyakorlati jelentőségét a teljes joggyakorlat feldolgozása. A Magyar Törvénykezés kiadása. Ara: 2.50 P. ELŐADÁSOK. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem iinnepies megnyitó ülését f. évi október 2-án tartotta. Dr. Trikál József lelépő rektar megtartotta a múlt tanévre szóló beszámolóját és iazután a megszokott ünnepélyes formák között átadta a rektori tisztség jelvényeit dr. Angyal Pálnak, aki ezekután megtartotta a közel egy óra hosszat tartó nagyszabású székifoglalájáit, melynek tartalma a következő: „Az egyetemi büntető jurisdictio", tudományszakának megfelelően a büntetőjogtudomány körébe vág, de egyben szorosan összefügg az egyetem alkotmányával és történelmi autonómiájával. E többszázados múltra visszatekintő nagyfontosságú egyetemi joghatóság tudományos vizsgálata nem pusztán büntetőjogtörténeti érdekkel bír, ihanem Angyal Pál felfogása szerint, jövőbeni, módosított formában való intézményes életrekeltésének alapjául szolgálhat. A székfoglaló mindenekelőtt éles különbséget tesz, egyfelől az Egyetem maiglan is gyakorolt fegyelmi fenyítékjoga s másfelől 1848. óta elvesztett közvetlen büntető jogihatósága között, majd részletesen, a különíböző tudományos elméletek bemutatásával vizsgálja a fegyelmi jog lényegét és viszonyát a büntetőjoghoz. A tanulmány ezután szinte valamennyi jelentősebb külföldi egyetem ibüntétőjoghatóságát ismerteti, majd hatalmas levéltári adatösszeállítás alapján vázolja az ősi Pázmány Péter tudományegyetem büntető jurisdictiójának történelmi kialakulását az egyetemi bíróság működését, az előtte való eljárásit és ítélkezést. Az egyetemnek pallosjoga is volt, melynek gyakorlására azonban csak egy esetben került a sor.