Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igényperek csökkentésének módja

98 donosát is, aki még akkor is. ha megnyeri az igénypert, az illetékeken kívül még saját ügyvédjének költségeit is kénytelen viselni. A lajstromozást mérsékelt lajstromozási illeték lerovása után egy-két tisztviselő elláthatná, egy bíró pedig hozhatná a lajstromba vezetést elrendelő végzéseket. Mert hiszen egy lajstromozás keresztülvitele sokkal kisebb munkát igényel, mint egy igényper lefolytatása, amelyben rendszerint néhány tárgyalás után lehet csak ítéletet hozni. A lajstrom maga egy né\ mutató lenne, amelynek segítségével a céghivatal okmánytárának analógiájára volnának megtekinthetők a szerződések és leltárak. Természetesen így is megtörténhetik az, hogy valaki színlelt szerződést lajstromoztat be, de a la jstromoztatónak ekkor számolnia kell azzal, hogy senkisem fog neki szívesen hitelezni. Ilyen rövid cikk nem alkalmas arra, hogy ilyen magyarországi viszonylatban új jogintézményre preciz javaslatot dolgozhassak ki. Csak meg kell gondolni, hogy milyen rengeteg faja van az ingóságoknak, amelyeknek eg3rik-másika speciális elbánást igényelne, így például az ingatlanhoz kötött ingók, a mezőgazdasági eszközök és általában olyan ingók, amelyeknél a kölcsönbe adás az általános szokás, az értékpapírok stb. Mindenesetre az eszme meggondolásra érdemes, mert ha egy nálunk tízszer nagyobb nemzet, amelynek hitelélete és kereskedelme a miénknél sokkal fejlettebb, fenntart ilyen jogintézményt, akkor annak bizonyára Van valami rációja. Mint fennebb említettem, az angolok az ingólajstromokat az ingójelzálogtárgyak nyilvántartására is használják. Nálunk is célszerű lenne a fent vázolt lajstromozást a régóta húzódó ingójelzálog intéz* menyével együtt bevezetni. SZEMLE. ítélet a Pázmány Péter Tudományegyetem döntőbírósági perében. Ismeretes, hogy 10 évvel ezelőtt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a Cseh-Szlovákiához csatolt területeken lévő javainak, amelyeket a csehek a megszállás idején birtokukba veitek, visszaszerzése, továbbá az elmaradt hasznok megtérítése iránt a magyarcseh-szlovák vegyes döntőbíróság előtt a cseh-szlovák állam ellen pert indított. A vegyes döntőbíróság a részben Hágában, részben Párisban ismételten tartott tárgyalások után végre f. év február 6-án Hágában ítéletet hozott, amellyel a cseh-szlovák államot az egyetemi javak visszaadására és az elmaradt hasznok megtérítésére kötelezte. A tárgyalásokon, mint főmegbizott dr. Angyal Pál egy. ny. r. tanár, lapunk főszerkesztője s vele együtt• dr. Márffy-Mantuano Rezső egy. rendkívüli tanár, továbbá dr. Váli Ferenc ügyvéd vettek részt. A rendkívüli érdeklődést keltett és a teljes siker jegyében végződött perről lapunk legközelebb dr. K. Kováts Gyula nyug. egy. ny. r. tanár tollából részletesen beszámoló cikket fog hozni. Kováts Gyula volt az, aki a per megindításának annakidején kezdeményezője és sürgetője volt.