Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Gróf Apponyi Albert emlékezete

82 Emlékezzünk vissza arra az időre, amikor a világháború befejezle után az u. n. győzőállamok a békeszerződéseket diktálták. Magyarország a maga megicsonkítöttságában még gazdaságilag is leromlottan, ismeretlenül, elhagyottan állott ellenséges érzésű légkörben a reá kényszefített szerződésekkel szemben, amelyeket a való helyzetnek tudatlanságig menő nem ismerése, rosszindulatú megtévesztés és bosszúvágy szerkesztett meg ellenünk. A békediktatura aláirásakor ebben a részben teljesen tájékozatlan, részben rosszhiszemű gyülekezetben jelent meg hazánk képviseletében gróf Apponyi Albert. A feltétlen tiszteletet kiváltó egyénisége már a megjelenésével is felkeltette a figyelmet, a jóhiszeműek felfigyeltek az ő meggyőző erejű, ékesszólású, tiltakozó szavára. Erős a meggyőződésem, hogy a békeszerződés diktálóiban a lelkiismeretüknek meg kellett mozdulnia. Ezzel azután megindult az az óriási küzdelem, amellyel nemzetünk az őt sújtott igazságtalansággal szemben a harcot felvette és ma is folytatja. Az életének nyolcadik évtizedében lévő gróf Apponyi Albert fáradhatatlan energiával vitte bele ebbe a harcba kivételes óriás tudását és' folytatta azt egy évtizedet meghaladó ideig, mindaddig, amíg a Gondviselés azt Neki megengedte. Az Ő küzdelme nyomán érlelődik számunkra a magyar igazság győzelmének gyümölcse. A Magyar Jogászegylet — amint azt már előbb említettem — 1927. évi november hó 27. napján mélységes háláját fejezte ki a magyar igazság védőjének azzal, hogy tiszteletbeli tagjává megválasztotta. , A küzdelem, amelyet gróf Apponyi Albert megkezdett és egy évtizednél tovább folytatott, most már — amint azt gróf Apponyi Albert mondotta — reánk nézve kedvezőbb atmoszférában folyik. A küzdelemnek egyik momentuma volt az a gyűlés, amely 1931. évi január hó 18. napján tartatott meg. Az egész magyar jogászvilág megjelent azon a gyűlésen, amelynek tárgya a trianoni békeszerződést a nemzetközi béke és biztonság, valamint a nemzetek együttműködése szempontjából jogászilag bíráló iratnak közlése volt. Ez a gyűlés gróf Apponyi Albertet választotta meg elnökének. Gróf Apponyi Albert megnyitó beszéde jellemzi az ő nagyságát. Az elnökséget — úgy mondotta — ,,ezt a rendkívüli megtiszteltetést csak annak tulajdoníthatom, hogy a gyűlés célja gyakorlati keresztülvitelében érinti a politika mezejét és talán