Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A létfenntartás joga

80 északamerikai államok a bűntettesek egyes közveszélyes csoportjaival szemben elkerülhetetlennek láttak. A bűnelkövetőknek és a büntetési eszközödnek s az u. n. biztonsági intézkedéseknek így megkezdett ezt a diíTerentiálását előadó szerint tovább kell folytatni s erre irányul a bűnelkövetők tíz jellemcsoportjának általa megkísérelt felállítása. Ezek a jellenicsoportok a következők: 1. az értelmileg és erkölcsileg fejlett fiatalkorúak, — 2. a gyengeelméjűek, — 3. a keménylelkű (passionatus) bűntettesek, — 4. a megrögzöttek, — 5. a szélhámosok, — 6. az erőszakos jelleműek, — 7. a fanatikusak és indulatosak, — 8. a normális, azonban erkölcsi és társadalomellenes motívumból cselekvő alkalmi, — 9. a csupán társadalmilag helytelen, káros motívumból és 10. az erkölcsileg és társadalmilag menthető okoikból vétkező alkalmi vagy pillánati bűnelkövetők. A Civiljogászok vitatársaságának legutóbbi ülésén Dr. Vészi Mátyás tartott előadást „A létfenntartás jogá"-ró\. Erről az általa először elméletileg körülhatárolt jogról előadása második felében azt bizonyította be, hogy úgy törvényeink mint joggyakorlatunk annak számos, bár ki nem mondott elismerését már magukban foglalják. Az embernek azt a közvetlen jogát, hogy a megélhetéshez szükséges minimális gazdasági eszközökhöz hozzájuthasson, nem mint társadalmi jótékonysági kötelességet, haem mint magánjogot tekintette, amely vitás esetekben a méltányosság szerint való Ítélkezésnek épp oly irányelveiből kell hogy kiváljék, mint ma is az például a jóhiszeműség megkövetelhetősége. A létfenntartás jogának elismerése az élet legközvetlenebb javainak, az életnek, testi épségnek, egészségnek a védelme után közvetlenül kell, hogy következzék minden más jogot megelőzően s vitás esetben a döntés nem a nagyobb érdek, hanem a létfenntartás kisebb sérelme irányában történjék. A létfenntartás jogát csak súlyos gondatlanság, szándékosság, illetve érdemtelenség esete abszorbeálhatja, viszont büntetőjogi szempontból legalább is mint enyhítő körülmény kell, hogy fennforgása esetén latba essék. Az államnak is van végül létfenntartási joga, ez a salus rei publicae (az államérdek), amely mint a közösség létfenntartási joga természetszerűleg megelőzi az egyesét. Az érdekes előadást élénk vita követte, amelyben az elnöklő dr. Székely Lajoson kívül résztvettek dr. káinoki Bedő Sándor, dr. Kende Ernő, dr. Blau György, dr. Nagy Dezső, dr. Klein István. 5276 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest rület, Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.