Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

58 mini az előző 1930. évben (793). Ennek az adatnak azonban nincsen különösebb jelentősége, mert a vizsga-kérvények számában a vizsga határnapjának elmulasztása, vagy elhalasztása következtében új határnap kitűzése végett beadott kérvények is bentfoglaltatnak. A megtartott vizsgák száma 735, az előző évben tartott vizsgák számánál (772) 37-tel kevesebb volt. Az apadás nem egészen 5%, míg az 1930. évben az azt megelőző évvel szemben a vizsgák száma 10%-kal, növekedett. A vizsgák számának ez a hullámzása, amely azonban egyik évről a másikra 10%-nál nagyobb eltérést nem mutat, most már évek óta változatlanul tapasztalható s így állandósultnak mondható jelenség. Hogy azok a tényezők, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy a fiatalságot a túlzsúfolt jogi pályától visszatartsák, jelentékenyebb mértékben nem tudtak érvényesülni, azt a többi értelmiségi pályán való elhelyezkedésnek hasonlóan kedvezőtlen kilátásai magyarázzák meg. A vizsgára első ízben jelentkezők közül 298 vizsgázó a megosztott vizsga első részének, 293 vizsgázó a második részének a tárgyaiból teendő vizsgára jelentkezett, míg az egész vizsgának egyszerre való letételére az év folyamán mindössze 4-en jelentkeztek. Az év folyamán kiadott okleveleknek a száma 296, tehát 15-tel kevesebb, mint az előző 1930. évben (311). Foglalkozási ágak szerint a megtartott. 735 vizsga úgy oszlott meg, hogy 520 esetben ügyvédjelölt, 211 esetben bírósági titkár, jegyző, illetőleg joggyakornok, -1 esetben pedig más pályán működő állott a bizottság előtt. Az összes vizsgáknak tehát mintegy 70%-át ügyvédjelöllek tették. A vizsgák eredménye az előző évi eredménnyel szemben némi .javulást tüntet fel. Míg ugyanis a vizsgára első ízben jelenlkezők közül az1930. évben 8%. addig 1931-ben csak 0% utasíttatott vissza a vizsgának mindegyik tárgycsoportjából, egy tárgycsoportból teendő pótvizsgára pedig 1930-ban 15%, 1931-ben 14% utasíttatott. A vizsga színvonalának az emelkedését mutatja az is, hogy a kitüntetéssel képesítettek száma az előző évi 12-ről, az 1931. évben 15-re emelkedett. Ez egyúttal annak a néhány évvel ezelőtt életbeléptétett rendeletnek a helyességét igazolja, amely a kiváló képesítésnek a bírói és ügyv'íli vizsga letételéről kiállított levélben való feltüntetéséi rendelk' el. ami a bírói vagy ügyvédi pályára készülő fiatalemberek kiválóbbjainak a becsvágyát a kitüntetéses képesítés elnyerése iránt kétségkívül serkentette. Az ekként kiváló sikerrel vizsgázók közül 9 a bírósági fogalmazószemélyzet tagjaiból, 6 pedig az ügyvédjelöltek közül került ki. IRODALOM Szászy István: „A területenkívüliség a magyar jogban". (Magyar Jogász-egylet kiadása, 1930.) Asztalos Jenő: „A területenkívüliség különös tekintettel a magyar törvényhozásra" című munkájának a megjelenése (1904.) óta a területenkívüliség kérdését nálunk még nem dolgozták fel monografikusán, dacára azoknak a lényeges változásoknak, amelyek időközben az erre a tárgyra vonatkozó tételes magyar jogszabályokban