Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

53 lök árverései az értékesítendő áruk különleges minősége miatt nem jöhetnek számba. Az állami adminisztráció sokat hangoztatott egyszerűsítését szolgálná, ha a hasonló szervek hasonló eljárását egyesítenők a végső fázisban, ahol pusztán egy gazdasági műveletről van már csak szó. A különböző jogcímű árverések együttes foganatosítása egyben kizárná azt, hogy a birói végrehajtás útján már lefoglalt ingókat minden értesítés nélkül más hatósági intézkedés folyamakép elárverezik. Ugyanis az egyik hatóság által a közös csarnokban (vásáron) kieszközölt eladás esetén a többi érdekelt hatóság per analógiám csatlakozottnak volna tekintendő s a vételár birói úton az egyes hatóságok között a fennálló elsőbbségek szerint osztatnék fel. V. Az árverésre kerülő nemzeti vagyon birói asszisztencia melletti íelörlését meg kell akadályozni. Nem esküszünk arra, hogy azt elgondolásunk feltétlenül eredményezi. Az ellenünk szegezhető néhány kifogásra mégis legyen szabad kritika nélkül kitérni. Az egyik ellenvetés szerint tételesjogi reformmal alig lehet rossz gazdasági viszonyok szülte bajokon segíteni. Véleményünk szerint épen a nehéz gazdasági viszonyok között igyekszik a közönség alkalmi vétellel fedezni szükségletét, ha ehhez a központosított árverések útján hozzáférhet. Egy másik ellenvetés szerint a központosított értékesítésből a tömegek egy jó része ki van zárva. E tekintetben a csekély értékű ingókra alkalmaznánk az E. O. 281. §-át, amelynek értelmében ezek a tárgyak előzetes árverési hirdetmény nélkül más árverések foganatosítása alkalmával eladhatók. A természetüknél fogva kizárt ingókra maradna a helyszíni árverés. A harmadik ellenvetés az adóügyi hatóságok, a Társadalombiztosító „transzferálására" hivatkozik, amely minden más, csak nem eredményes értékesítési eszköz. Erre csak azt: organikus reform nélkül a transzferálás pusztán az adós fenyegetése hatalmi szóval a célba vett behajtási eredmény nélkül. SZEMLE. A FELSŐBÍRÓSÁGOK ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSEI.* A magyar kir. Közigazgatási Bíróság, a m. kir. Kúria és a budapesli kir. ítélőtábla f. évi január 7-én tartolták évnyitó teljes ülésüket. A magyar kir. Közigazgatási Bíróság teljes ülésén báró Wlassics Gyula elnöki beszédében utalt arra, hogy előző évnyitó beszédeiben rendszerint foglalkozott a Közigazgatási Bíróság szervezeti reformkérdésével. Ezzel kapcsolatiján figyelmeztetett arra, hogy feltétlenül ragaszkodni kell ahhoz a vezető elvhez, hogy a törvény oly szűkítő rendelkezéstől tartózkodjék, * A pénzügyi helyzet, sajnos, nem engedi meg, hogy az évnyitó Ileszedek teljes szövegét — miként a mult évben — külön mellékletben hozzuk, hanem kénytelenek vagyunk azokat ezúttal csupán kivonatosan közölni. Mihelyt a helyzet engedi, visszatérünk a mult évi rendszerhez.