Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A beismerés a házassági perben. A Pp. 670. par.-nak értelmezése

41 viszonyokban a felektől függ, akarnak-e valamely tényt valónak elfogadni vagy sem, ha valamely tényt valónak elfogadnak, akkor az, mint nem vitás tény, kimarad a bizonyítási anyagból, azt, mint kiderített tényállást, minden vizsgálat, vagy minden visszakövetkeztetés nélkül, köteles a biró az Ítélet alapjául elfogadni.2) E nézet szerint a beismerésnek semmi köze a bizonyításhoz, annak keretébe logikailag sem vonható. (Mindenesetre sajátságos, hogy az ugyanezeken az elveken felépült perrendtartások, így a mienk is, a beismerést mégis a bizonyítás körében szövegezik meg.) A másik felfogással Magyary3) meglehetősen elszigetelten áll. A beismerést ő is tényállításnak, nyilatkozatnak tekinti, azonban szerinte logikai művelet és a Pp. szerkezetét tekintve a perbeli beismerés nem más, mint bizonyítás, ettől csak erejében különbözik. Különbözik pedig annyiban, hogy a tárgyalási elven alapuló perben a bírónak a beismerés mellett más bizonyítást felvennie nem is szabad. Ezekben a perekben a beismerés a legteljesebb, törvényes bizonyítási szabállyal kötelezi a birót arra, hogy a beismerésből a múltra visszakövetkeztessen. Azokban a perekben, illetve abban a vonatkozásban pedig, amelyekben és amennyiben a tárgyalási elv nem érvényesül (mint a házassági perek) a beismerés épen úgy a biró szabad mérlegelése alá vonandó bizonyíték, mint a többi, nem kötött bizonyítás eredménye. 1. A beismerés hatályára vonatkozó vizsgálatot az áttekinthetőség okából két külön kérdésre kell osztani. Elsősorban is azt kérdezzük, hogy mi a beismerés hatálya, ha olyan tényről való tudomásra vonatkozik, amely ténynek figyelembe vétele a házasság fenntartását támogatja? A válasznál mindenekelőtt utalunk a Pp-nek a 669. és 670. §-aiban foglalt arra az intézkedésre, hogy az eljárási szabályok eltérő alkalmazásánál a házassági pereket két csoportra osztja. Az egyik csoport: a házassági semmiségi perek (669. §.), a másik csoport: a házassági megtámadási, váló és bontóperek (670. §.). A házasság létezésének, vagy nem létezésének megállapítása iránt indított perekről (686. §.) noha a semmiségi perre vonatkozó rendelkezések a megfelelő alkalmazás mellett erre is kiterjednek, az ismertetés egyszerűsítése érdekében itt nem akarok szólni. Az első csoportra, a házassági semmiségi perekre minden kétséget kizáróan kimondja a Pp. 669. §-a, hogy: a) azok a szabályok, amelyek a beismerésnek következményeit megállapítják, nem alkalmazhatók; b) hogy a bíróság előtti beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonítani, a bíróság a 270. §. szerint (a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával) itéli meg. -) Épen ebben van az eltérés a különféle elméletek között, hogy min alapul ez a valónak elfogadás. Egyesek szerint: akaratnyilvánítás, rendelkezés, igaznak elfogadás, ludomás-kijelentés, igazmondás, ténymegállapítás sth. 3) Magyary Géza: A perbeli beismerés, Budapest, 1906, A polgári peres eljárás alaptanai u. o. 1898. 205—218. old., Magyar polgári perjog II. kiad. 419. és köv. old.