Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Valóságos külföldi pénznemben meghatározott követelések kifizetése a devizarendelet hatálya alatt

21 A háborús birói gyakorlat már kifejlesztette azt a jogelvet, a lehetetlenüléssel kapcsolatban, hogy a fajdolog szolgáltatására vonatkozó kötelem akkor is lehetetlenültnek tekintendő, ha a fajdolog más államban beszerezhető ugyan, és csupán a teljesítési hely államában fennálló forgalmi korlátozások és beszerzési nehézségek miatt nem áll módjában az adósnak azokat szolgáltatni. Minthogy az idegen pénznem szolgáltatására irányuló kötelem, az u. n. pénzfajkötelem lényegében szintén fajlagos kötelem, a fajlagos kötelem lehetetlenülésére vonatkozó szabályok, különösen, mikor a fennálló rendelkezések következtében az ország területén belül meg sem szerezhető pénzfaj szolgáltatásáról van szó, nehézség nélkül alkalmazhatók. A hitelező avval, hogy az idegen pénznem helyett, amit a forgalomban, legalábbis legálisan, úgysem tudna felhasználni, s amit a Nemzeti Bank igénybe venne tőle, pengőt kap, s evvel egy esetleg csak hosszabb idő múlva realizálható követelés helyett készpénzhez jut, nem kerül hátrányosabb helyzetbe, míg az adós avval, hogy tartozásától, bármennyire akar is, nem tud szabadulni, s evvel esetleg ingatlanát nem tudja értékesíteni, indokolatlanul hátrányos helyzetbe jut. A deviza rendeletnek ez már nem lehetett célja, s attól, hogy az idegen pénznemben fennálló tartozásoknak pengőben való fizethetése által a fizetni nem tudó adósok a hitelezők részéről behajtási lépéseknek lehetnének kitéve, a folyton szaporodó adósvédelmi intézkedések (árverések felfüggesztése, hitelrendelet, stb.) következtében úgysem kell tartani. Az alkalmazható jogelvek tekintetében bizonyos útbaigazítást adhat a Magánjogi törvénykönyv javaslatának 1107. §-a is, mely szerint aki oly pénznemben való fizetésre van kötelezve, amely a fizetés idején már nincs forgalomban, a fizetést ugy köteles teljesíteni, mintha a pénznem nem lett volna meghatározva. Minthogy pedig a fajlagos kötelemmel kapcsolatban fent előadottak szerint jelenleg az idegen pénznemek forgalomban nem lévőknek tekintendők, a hivatkozott szakasz alkalmazható lenne. Alkalmazható lenne azonban legális analógia útján az 1922:XVII. L-c-ben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott, s az 1925.XXXV. s a pengőérték megállapításáról szóló törvénycikk 25. §-ban még kifejezetten fenntartott, s az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában kibo csátott 950/1923. M. E. számú rendelet 1. §-a is: „Kereskedelmi ügyleten, váltón, vagy más magánjogi cimen alapuló oly pénztartozásokat, melyek valóságban .... külföldi aranyértékben vannak meghatározva, . . . bármely törvényes fizetési eszközben lehet teljesíteni . . . " Azt hisszük, hogy nem lehetne különösebb akadálya egy oly intéz,kedés meghozatalának, mely lehetővé tenné, hogy azok, akiknek kereskedelmi ügyleten, váltón, vagy más magánjogi címen alapuló tartozásuk valóságos külföldi pénznemben van meghatározva, tartozásukat az illető külföldi pénznem mindenkori s a Nemzeti Bank által megállapítandó középárfolyama szerint aranypengő értékben teljesíthessék.