Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A részvényesnek u. n. kérdezési joga

9 rozatot, mert az igazgatóság a választ megtagadta, holott a válasz a társaság érdekeit nem sértette volna. Az 1186/910. számú kúriai ítélet a közgyűlési határozatot megsemmisítette azért, mert a számlák végösszegének közlését üzleti érclek nem gátolhatja és a vezetőség e tekintetben a felvilágosítást meg nem tagadhatja, mert nincs kizárva, hogy a közgyűlés a kért adatok feltárása esetén más határozatot hozott volna. Hasonló határozatot hozott a Pécsi kii. Ítélőtábla 2664/26. sz. alatt. Ezekkel szemben felhozzák, hogy igaz, hogy a birói gyakorlat a jelzett irányt követte, ez azonban régi gyakorlat, amelytől az újabbi eltér. Hogy ez az ellenvetés nem helytálló, annak bizonyítására idézem csak a következő két kúriai határozatot: Az 1928. március 22-én P. IV. 4331/27. sz. a. hozott határozat (1. Hiteljog Tára X. köt. 2. sz.) kimondja, hogy a mérlegnek oly módon kell összeállítva lennie, hogy a részvényes a mérleg helyes összeállítását és adatainak helyességét ellenőrizhesse. Ebből az ellenőrzési jogból következik, hogy a részvényes a közgyűlésen a mérleg adatai és összeállítása tekintetében felvilágosításokat kérhet és ezeket a vezetőség abban a keretben, amelyben az által az üzleti érdek veszélyeztetve nincs, megadni köteles. Az 1931. szeptember 16-án P. IV. 1952/30. sz. a. hozott kúriai ítélet (1. Keresk. Jog XXVIII. évf. 11. sz. 188. oldal) teljesen ugyanazon az állásponton van, mint az előző ítélet, amellyel majdnem szószerint megegyező. Ezeknél fogva nyugodtan megállapítható, hogy a felvilágosításkérés és felvilágosításadási kötelezettség korántsem új intézmény, továbbá, hogy úgy a régi, mint az új birói gyakorlat a részvényes ellenőrzési jogából kifolyólag megállapítja úgy a felvilágosítást kérésre a jogát a részvényesnek, még pedig minden egyes részvényesnek, mint másfelől a felvilágosításadási kötelezettségét a vezetőségnek addig a határig, hogy a felvilágosítás ne sértse a társaság üzleti érdekét. Ez a bírói gyakorlat bevált, tehát tartsuk fenn és kodifikáljuk a hozandó törvényben. Ennek ad kifejezést Dr. Kuncz Ödön egyetemi professor kitűnő tervezete is a 79. §-ában: „Az igazgatóság és az igazgatótanács kötelesek a közgyűlésen minden egyes részvényesnek a tárgyalás alatt álló ügyre vonatkozólag felvilágosítást adni, kivéve, ha a kérdés nyilvánvalóan felesleges, vagy a felelet a társaság érdekét komolyan sértené." Az a kérdés, hogy a részvényesnek e jogára és a vezetőség e kötelezettségére vonatkozó szabályok miképen volnának legcélszerűbben formulázhatok — másodrangú kérdés akkor, mivel ennek az intézménynek kiindulási pontjával, indító okával és céljával, valamint terjedelmével tisztában vagyunk, mely okból a stilizálás kérdéséve] nem is foglalkozom.